MINDIG BAJ VAN VELEM?

Belga : Az a baj - dalszöveg

Ha szemezek vele, akkor az a baj. 
Ha nem szemezek vele, az a baj. 
Ha csak öt percig csinálom, az a baj. 
Ha egész éjszaka szemezek vele, az a baj.

De ha én odamegyek hozzá, az a baj. 
Ha nem megyek oda hozzá, az a baj.
Ha elkérem a számát, az a baj.
Ha nem kérem el a számát, az a baj.

Ha 20-as vagyok, az a baj.
Ha 30-as vagyok, az a baj.
Ha 70-es vagyok, az is baj.
Ha 80-as vagyok - az nem lehetek -, az is baj.

Ha foglak, leteperlek, az a baj.
Ha csak becézgetlek, az a baj.
Vicceset mondok, az nem baj,
sőt, általában az a legkisebb baj.

Hogyha belelátok a fejedbe, az a baj.
De ha nem látok bele a fejedbe, az a baj.
Ha felveszem a papucsot, az a baj.
Ha nem veszem fel, felfázok, az a baj.

Ha elkenem a szemfestéked, az a baj.
Ha vékonyak a falak, az a baj.
Ott egy pók a párnán, az a baj.
Mindjárt jön a Barátok közt, az a baj.

Az a baj, kell valami?
Kell valami? Iszol valamit, az a baj?
Nem, nem iszok semmit, az a baj.
Az a baj, hogy nem iszol, és az a baj, hogy nem iszok.

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed? 
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz? 

Ha túlfőzöm a tésztát, az a baj.
De ha kicsit nyers a közepe, az a baj.
Ha nincs benne elég citrom a teában, az a baj.
Ha túl sok a méz, akkor meg az a baj.

Ha elfogy a dohányom, az a baj.
Ha elfogy a papírom is, az is baj.
Ha nem fogy el, az is baj,
mer' odajössz lejmolni, az a baj.

Nincs kedvem akárkinek adni, az a baj.
Ha tahó módon kérsz, az is baj.
De ha nem adok, az is baj.
Adok, azt megszokod, az a baj.

Ha ide megyek szórakozni, az a baj.
Ha oda megyek, szórakoznak, az a baj.
Ha jó a zene, sokan vannak, az a baj.
Ha rossz a zene, sokan vannak, az a baj.

Nem is tudom, mit keresünk itt, az a baj.
A barátaid meg milyenek, az a baj.
Azér' nem megyek oda, mer' az a baj.
Az arca a baj, az arc a baj.

Hogy én sodorjam meg, az a baj.
Mer' nem tudsz sodorni, az a baj.
Akkor meg minek kérsz? Ez a baj.
Tüzet is én adjak? Az a baj.

Azt hiszed, hogy füves, az a baj.
Mer' nem láttál még ilyet, az a baj.
Ezt mindig el kell mondanom, ez a baj.
Szerinted még nem unom? Ez is baj.

Ha hungarofób vagy, az a baj.
Ha szabadkőműves vagy, az a baj.
Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.
Ha semmilyen nem vagy, az a baj.

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed? 
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz? 

Ha belépünk az Unióba, az a baj.
Ha nem megyünk a tuti jóba, az a baj.
Ha otthon nevelek disznót, az a baj.
Ha nem nyitok cukrászdát Bécsben, az a baj.

Ha aneszteziológust hívok a csirkéhez, 
és aztán szívlapáttal csapom agyon, az a baj.
Libát töm a mama, az a baj.
De miért? - teszi föl a kérdést, az a baj.

Ha frissen iszom a tejet, az a baj.
Ha felforralom, fertőtlenítem, az a baj.
Kiveszem a spájzból, az a baj.
Ha a kiskanalat nem oda rakom vissza, az a baj.

Azt mondod, sokat szívok, az a baj.
Az a baj, hogy semmi közöd hozzá, az a baj.
Meg idejössz, azt' dumálsz nekem, az a baj.
És nem hagyod abba, az a baj.

És nem figyelsz, hogy nem érdekel, az a baj.
Az, amit mondasz: az a baj.
Meg illetlen is vagy, az a baj.
Mással beszélek - nem zavar?

Hogy nem vársz, amíg befejezem, az is baj.
Vagy akkor kérj elnézést, abból nem lehet baj,
de hogy bunkó vagy, az nem csak neked baj,
de hogy nem tudsz róla, az a legnagyobb baj.

Én tudom magamról, ez kisebb baj.
De legalább törekszem egy kicsit, az nem baj.
Na, mindegy, ez az én problémám, ez a baj.
Csak engem izgat, az a baj.

Pedig izgathatna még valakit, az nem lenne baj.
Jól felizgathatna valakit, abból nem lenne baj.
Az jót tenne nekem is. Az csak nem baj,
hogy vágyom rá egy kicsit... Szerinted, baj?

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed? 
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?

Kapod?

VICC VAGY NEM VICC

Halállista

A medve halállistát készít. Odajön a róka:
- Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?
- Igen.
- Nem lehetne előbb elbúcsúzni a családomtól?
- De.
Hazamegy a róka, nagy sírás-rívás közepette elbúcsúzik a családtól, majd visszamegy. A medve széttépi és megeszi.
Jön a farkas:
- Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?
- Igen.
- Nem lehetne előbb elbúcsúzni a családomtól?
- De.
Hazamegy a farkas, nagy sírás-rívás közepette elbúcsúzik a családtól, majd visszamegy. A medve széttépi és megeszi.
Jön a nyuszika:
- Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?
- Igen.
- Nem lehetne kihúzni?
- De.

SÍRJON A BANKIGAZGATÓ

Kabos Gyula :

A pénzemet én máma mind elmulatom 

Mulassunk délelőtt és délután,
Éjfél előtt, éjfél után.
Ma már csak okos ember él bután,
Hát juszt is víg a nótám.

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom,
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
Mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 

Már régen macerál a bankvezér, 
Hogy éljek jól a pénzemért - 
Ezennel megnyugtatom végleg õt: 
Most forgatom a pengõt! 

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom,
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
Mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 

Kötök a hajamba kis máslikat, 
mert mostan én, s nem más vigad, 
magamnak megveszem a Lánchidat 
antique zsebóraláncnak! 

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom, 
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom!

SEMMIRŐL NE MONDJ LE VÉGLEG

MINDEN LEMONDÁS EGY KIS HALÁL

 

Babits Mihály
 Szimbólumok  



(Stanzák) 
1. Ne mondj le semmiről. 

Ne mondj le semmiről. Minden lemondás
egy kis halál. Ne mondj le semmiről.
Minden halál gyilkosság (lélekontás):
Meghalni bűn, ne mondj le semmiről,
Isten művét rongálja bármi rontás,
meghalni bűn, ne mondj le semmiről:
minden vágyad az Isten szava benned
mutatva, hogy merre rendelte menned.

*

Mi mindenről lehet lemondani?

Szabad ötletek jegyzéke
hogy tudj és szeress önfeledten játszani 
hogy eligazodj történelemben, politikában 
hogy becsavarogd hazád és a nagyvilágot 
hogy ismerd magad, átláss játszmáidon 
hogy fát ültess, egy kutyus gazdija légy 
hogy felismerd a honos flórát-faunát 
hogy magadon is neves, ne szégyellj sírni 
hogy rendszeresen sétálj, szemlélődj 
hogy finomat főzzél és jót egyél 
hogy saját házad és szobád legyen 
hogy magadnak otthont teremtsél 
hogy megtanulj egy hangszeren játszani 
hogy átéld a szerelmet bolondulásig 
hogy erotikus kisugárzásod maradjon 
hogy holtodig éld és élvezd nemi életed  
hogy választottad élettársad legyen 
hogy elköteleződj és családot alapíts  
hogy legalább egy-két-három gyereked legyen 
hogy élethivatásra találj s azt gyakorold 
hogy legyenek kedvteléseid, passzióid  
hogy stabil és komoly jóbaráti köröd legyen 
hogy megérthesd a szellemi remekműveket 
hogy felismerd és keresd istenélményed 
hogy otthonosan mozogj a szellemvilágban 
hogy a leggazdagabbá tedd lelki életed  
hogy naplóban örökítsd meg életedet 
hogy meglásd a szépségeket s gyönyörködj 
hogy felismerd az igazságokat és élvezd 
hogy legyenek kedves dalaid, ami énekelsz 
hogy társasági ember légy, s tudjál mulatni 
hogy tudjál és szeress is valamit táncolni 
hogy legyen mindig tényleg szabad időd 
hogy ismerd érdekeid, s érvényesítsd őket 
hogy változtass a szokásokon, intézményeken 
hogy önállóan és bátran merj véleményt formálni 
hogy ne félj kezdeményezni, kockáztatni 
hogy a kezeddel alkosd meg használati tárgaidat 
hogy méltóképpen rendezd meg ünnepeidet 
hogy a hagyományt is ápold, s a korral is haladj 
hogy tudj kerékpározni, úszni és nomadizálni 
hogy legyen egy klubod, ahol közélet is folyik 
hogy egy legyen egy nagyon jó barátod 
hogy széles legyen a szereprepertoárod 
hogy sok és sokféle kapcsolatot teremts és ápolj 
hogy verbálisan és máshogy jól ki tud fejezni magad 
hogy megszépítsd környezeted, megjavítsd világod 
hogy keresd az igazságot, s ki is merj állni vele 
hogy jót s jól csinálj életedben és műveidben 

Magyarok, keresztények és zsidók

 
Arany János
AZ ÖRÖK ZSIDÓ  



Pihenni már. - Nem, nem lehet:
Vész és vihar hajt engemet,
Alattam a föld nem szilárd,
Fejem fölött kétélü bárd...
  Tovább! tovább! 

Az út, hová talpam nyomul,
Sűlyed, ropog, átvékonyul;
Ónsúllyal a kolosszi lég
Elzúzna, ha megállanék...
  Tovább! tovább! 

Rettent a perc, a létező,
S teher minden következő;
Új léptem új kigyón tapod:
Gyülölöm a mát s holnapot...
  Tovább! tovább! 

Éhes vagyok: ennem iszony;
Láng az ital, midőn iszom;
Álmam szilaj fölrettenés,
Kárpit megől szivembe kés...
  Tovább! tovább! 

S melyet hazud a sivatag,
Mint délibáb: tó és patak;
Gyümölcs unszol, friss balzsamu:
Kivűl arany, belűl hamu...
  Tovább! tovább! 

Rohannom kell - s a földi boly
Mellettem gyorsan visszafoly:
Ködfátyol-kép az emberek:
Én egy arcot sem ismerek...
  Tovább! tovább! 

Oh, mily tömeg? s én egyedűl,
Útam habár közé vegyül:
Érzem, mint csónak a habot,
Hogy átmenet mind rám csapott.
  Tovább! tovább! 

Az üstökös meg' visszatér,
Kiröppent nyíl oda is ér,
Az eldobott kő megpihen:
Én céltalan, én szüntelen
  Tovább! tovább! 

Pusztán folyam mért nem vagyok,
Hogy inna fel aszú homok!
Mért nem futó, veszett vihar,
Mely ormokon egyszer kihal...
  Tovább! tovább! 

Irígylem az ágról szakadt
Levélkét: hisz majd fennakad;
Irígylem az ördögszekért:
Árokba hull: céljához ért...
  Tovább! tovább! 

Szegény zsidó... Szegény szivem:
Elébb-utóbb majd megpihen.
Az irgalom nagy és örök,
Megszán s átkom nem mennydörög:
  Tovább! tovább! 

(1860)

 



Reviczky Gyula:

ZSIDÓK, KERESZTELKEDJETEK KI!



Ahasvér, az örök bolyongó
Sóhajt minden gettó előtt:
Hát meddig lesz még rajtam átok!
Mikor lelek már pihenőt. -
És titkos szózat zúg a légben:
Mindaddig nem fogsz megpihenni,
Míg egy gettónak lesz lakója... -
Zsidók, keresztelkedjetek ki!

Más istenünk van, más világunk!
Mi meg nem értjük Jehovát.
A régi istenek kivesztek;
Mit kísértsen csak ő tovább!
Villámszóró Zeusz sem él már;
Alláht is látom útra kelni
Európábul Ázsiába...
Zsidók, keresztelkedjetek ki!

A haragos Jehova meghalt;
Most szerető, jó Isten él.
Lehet-e Isten bosszuálló?
Kívánhat-é szemet-szemér'?
Tilthatja-é a nem zsidóval
Jót tenni, vele lakni, enni?...
Mondhatja-é: Gyűlöljed, öld meg!...
Zsidók, keresztelkedjetek ki!

Ezernyolcszáz és nyolcvan éve
Hogy Ahasvér, szegény bolond,
Elátkozottan, kitaszítva
Ezen a földtekén bolyong.
Szánjátok őt meg; mert ha többé
Jehovát egy zsidó se zengi:
Ahasvér akkor fog pihenni...
Zsidók, keresztelkedjetek ki!


1886.
http://mek.oszk.hu/05800/05859/05859.htm#372

mINTHA MA TÖRTÉNT VOLNA

Karinthy Frigyes

REND

Minden kommentár nélkül.

Barátom, akinek szerény vityillója van a főváros közelében, maga is nincstelen ember, talán azért van érzéke a nyomorultak és földönfutók sorsához. Estefelé lerongyolódott vándor állított be a konyhába. Alamizsnát akartak adni neki, ő nem fogadta el: munkát kért, akármilyent, hogy megszolgálja a vacsorát. Hát milyen munkát adjak magának, szerencsétlen, mondta neki a barátom, magamnak sincsen mostanság. A vándor a kert felé vetett egy pillantást, elmondta, hogy okleveles kertész, ő rendbe hozná az udvart és a veteményest. Ott tartották, két hétig dolgozott, rendbe hozta a ház táját, felaprította a fát, kicsinosította a kertet, főzeléket ültetett, csirkét nevelt. Nem kért érte mást, csak amit adhattak neki: ellátást és egy vackot a padláson. Két hét múlva, hogy a dolgát elvégezte, megköszönte a szívességet, és odébbállt, szerencsét próbálni. A harmadik héten behívták barátomat a községházára a "kertészük" ügyében. Már azt gondolta, állást akarnak adni neki. Nem erről volt szó. Kiderült, hogy barátom kihágást követett el, mert nem jelentette be a nála lakó kertészt, ötven pengő pénzbírságra ítélték.

Még nem fizette ki. Azt mondja, le fogja ülni. Megérdemli.

Az Est, 1933. július 21.

http://mek.oszk.hu/05800/05815/05815.htm#129

A dalokban van az erő.

A dalokban van az erő. 

Néha egyszerűen csak ott fekszenek az emberek, s azt mondják: "Nem jön a dal. Nem jön a dal. Nem jön a dal." Meg vannak bolydulva. Olyankor megkeresnek, eljönnek értem, én meg beszélek velük. Én akkor azt mondom, nem kell egyebet tenned, csak sírjál. Gondolj valami nagyon rosszra, ami megesett veled, s ordíts a fájdalomtól. Akkor eljön hozzád a dal. Mindenkinek van saját éneke. A kiáltásotok a dal. Ha az Édesanyád után sírsz, van valami a jajveszékelésedben, ami előcsalja a dalt. Ki fog jönni belőled. És ha előjön, erőt ad néked. 

Ethel Wilson, Cowichan

 

A dalainkon keresztül tartjuk a kapcsolatot a Szellemvilággal. Minden dal jelent valamit, és minden dal fontos. 

A dalok segítenek rajtad, meggyógyítanak... 

Segítségükkel másokon is tudsz segíteni. A dalokban van az erőd, s orvosságod.

A dal segítőtársad, ha munkáddal másokon segítesz. A dalok hozzátartoznak a gyógyításhoz, a segítségnyújtáshoz, mikor valakin segíteni tudtál, aki beteg volt, vagy a halálán volt.

A Nagyapám kapott egy dalt, amely segítségére volt lánya halála fölött érzett fájdalma enyhítésében. Három napra lement a folyóra, s egyszerre csak megpillantotta ezt a csónakot a fa tetején. Ebben a csónakban ül a leánya, s néhány férfi, akik fölmennek a magasba, föl a leány fölé, a fák fölé, a felhők fölé. A csónak átvitte őket a másvilágra. Szomorú dal ez, igaz. Ezt a dalt anyámtól kaptam. Mindig sírnom kell, mikor ezt énekelem, s olyan, mintha anyámat hallanám.

Ahhoz, hogy az Erőd, a Segítőd s a Dalod eljöjjön hozzád, elébe kell menned, hogy fogadhasd. El kell menned, s dolgoznod kell a hegyekben, a folyókban, hogy tiéd legyen ez az Erő.

Mary Leitka, Hoh

 

forrás:

Indián asszonyok bölcsessége

http://mek.oszk.hu/01600/01666/index.phtml

A molnár, a fia meg a szamár

 


Egy apa fia meg szamara társaságában vonult Keshan poros utcáin a rekkenő déli hőségben.

1.
Az apa a szamáron ült, a fiú pedig vezette a jószágot. „Szegény gyermek! – vélekedett egy járókelő. – Rövid lábacskája alig tud lépést tartani a szamár gyors járásával. Hogyan is lehet valaki ilyen lusta, hogy tétlenül ül a szamarán, és elnézi, hogy a kisgyerek agyonhajszolja magát.” Az apa megszívlelte a bírálatot: a következő sarkon leszállt, és fiacskáját ültette fel a szamárra.

2.
De nem telt sok időbe, mikor egy újabb járókelő szólalt meg rosszallóan: „Micsoda arcátlanság! A kis csibész úgy trónol a szamáron, mint valami király, szegény öreg apja meg loholhat mellette.” Ez meg a fiút szomorította el, és kérte apját, hogy üljön fel mögé a szamárra.

3.
„Ki látott már ilyet?! – hallatta ekkor zsémbelődő hangját egy asszony a fátyla alól. – Micsoda állatkínzás! Szegény párának leszakad a háta, a két semmirekellő meg úgy terpeszkedik rajta, mintha egy dívány volna az a szerencsétlen jószág!” Apa és fia a szidalom hallatán összenéztek, és szó nélkül mindketten leszálltak a szamárról.

4.
De csak néhány lépést tettek meg a szamár mellett, egy idegen máris gúnyolódni kezdett rajtuk: „Hogy lehettek ennyire ostobák? Sétálni viszitek talán azt a szamarat? Minek tartjátok, ha nem is dolgozik, hasznot se hajt nektek, és még arra se jó, hogy vigye valamelyikőtöket?”

5.
Az apa egy marék szalmát adott a szamár szájába, másik kezét fia vállára tette, és így szólt: „Bárhogyan teszünk is, mindig akad valaki, akinek nem tetszik a dolog. Azt hiszem, legjobb lesz, ha eztán csakis a magunk feje után megyünk.”

Igenaptár

2009. február 27.

Nagyböjt, Hamvazószerda utáni péntek

A nap liturgikus színe: lila

Az Istennel való kiengesztelődés, az élet igazi örömét adja meg. A mélységes szeretet megkívánja, hogy keressük Isten akaratát. Az önmegtagadás és a böjt akkor értékes, ha szeretetet érlel lelkünkben és a testvéri, illetve felebaráti önzetlen szeretetben nyilvánul meg. további gondolatok 

 Napi igehelyek  

Iz 58,1-9a 

Kiálts teli torokkal, ne kíméld, hanem emeld fel hangodat, mint a harsona! Hirdesd népemnek az ő bűnét, és Jákob házának az ő vétkét! Engem keresnek nap mint nap, és szeretnék megismerni útjaimat, mint olyan nemzet, mely igazságot cselekszik, és Istene döntését nem hagyta el. Igaz döntéseket kérnek tőlem, szeretnének közeledni Istenhez. ,,Miért böjtöltünk, ha nem láttad, miért sanyargattuk lelkünket, ha nem tudsz róla?'' Íme, böjtöléstek napján is találtok kedvtelést, és minden robotmunkásotokat hajszoljátok. Íme, perlekedés és civakodás között böjtöltök, ököllel lesújtva gonoszul. Ne úgy böjtöljetek, mint ma, hogy meghallgatást nyerjen a magasságban hangotok! Vajon ilyen a böjt, amely tetszik nekem, az a nap, amelyen az ember sanyargatja lelkét? Hogy lehajtja fejét, mint a káka, és zsákruhát meg hamut terít maga alá? Vajon ezt nevezed böjtnek, és az Úr előtt kedves napnak? Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem: oldd le a jogtalan bilincseket, oldozd meg az iga kötelékeit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, és minden igát törj össze! Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el! Akkor majd előtör, mint a hajnal, világosságod, és sebed gyorsan beheged; színed előtt halad igazságod, és az Úr dicsősége zárja soraidat. Akkor majd, ha szólítod, az Úr válaszol, ha kiáltasz, így szól: ,,Íme, itt vagyok!'' Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a hamis beszédet. 

Mt 9,14-15 

Akkor odajöttek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: ,,Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?'' Jézus így felelt nekik: ,,Vajon gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.

Pótolhatatlan mulasztások

Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve - részlet

“Értem a szemrehányásokat, amelyeket Tamina tett magának. Amikor édesapám meghalt, engem is szemrehányások emésztettek. Nem tudtam magamnak megbocsátani, hogy olyan keveset kérdeztem tőle, hogy olyan keveset tudok róla, hogy hagytam elmenni magam mellett. És éppen ezek a szemrehányások értették meg velem hirtelen, hogy mit akart nekem mondani az op. 111-es szonáta szétnyitott kottája fölött.

Megkísérlem összehasonlítással megmagyarázni a dolgot. A szimfónia zenei eposz. Mondhatnám, olyan úthoz hasonlít, amely a világ külső végtelenjén át vezet, dologtól dologig, tovább, egyre tovább. A variáció szintén út. De ez az út nem a külső végtelenen át vezet. Bizonyára ismerik Pascal gondolatát arról, hogy az ember a végtelenül nagy szakadéka és a végtelenül kicsiny szakadéka között él. A variációk útja abba a másik végtelenbe vezet, a belső sokféleség végtelenjébe, amely minden dologban jelen van.

A variációkban tehát Beethoven a keresésnek más terét és más irányát fedezte föl. Variációi ebben az értelemben új útra hívást jelentenek.

A variációs forma a maximális összpontosulás formája, és lehetővé teszi a zeneszerzőnek, hogy csak magáról a dologról beszéljen, hogy egyenesen a lényegre törjön. A variációk tárgya a téma, amely gyakran mindössze tizenhat ütemből áll. Beethoven úgy hatol ennek a tizenhat ütemnek a mélyébe, mintha egy aknán a föld belsejébe ereszkedne le.

Az út a másik végtelenbe nem kevésbé kalandos, mint az eposz útja. Így ereszkedik le a fizikus az atom csodálatos zsigereibe. Beethoven egy-egy variációval mindinkább távolodik az eredeti témától, amely az utolsó variációhoz semmivel sem hasonlít jobban, mint a virág a maga mikroszkóp alatt látható képéhez.

Az ember tudja, hogy képtelen átkarolni a világmindenséget naprendszereivel és csillagaival. Sokkal tűrhetetlenebbnek érzi, hogy arra ítéltetett, hogy a másik végtelent is elszalassza, a közeli végtelent, amely karnyújtásnyira van. Tamina elszalasztotta szerelme végtelenjét, én elszalasztottam az édesapámat, és mindenki elszalasztja a saját művét, mert a tökéletességért a dolgok mélyébe kell hatolni, és ennek soha nem érünk a végére.

Azt, hogy a külső végtelen kicsúszott a kezünkből, magától értetődő osztályrészünkként fogadjuk el. De azt, hogy elmulasztottuk a másik végtelent, halálunkig bűnként rójuk fel magunknak. A csillagok végtlenségére gondoltunk, és nem törődtünk édesapánk végtelenségével.

Nem csoda, hgy a variációk a felnőtt, érett Beethoven szenvedélyévé váltak, mert jól tudta (ahogy Tamina is tudja, s ahogy én is tudom), hogy semmi sem elviselhetetlenebb, mint elszalasztani egy embert, akit szerettünk, mint elszalasztani tizenhat ütemet s végtelen lehetőségeinek belső világegyetemét.”

(Zádor Margit fordítása)

KERKA

Üdvözlök mindenkit!

Kérlek benneteket, ha lehetséges, küldjétek el a csoportnak a megjelent mesekönyvem tájékoztatóját, mivel a terjesztés uzsora kamatai miatt nehézségeink támadtak. A könyvet a Püski könyvkiadó jelentette meg, de a terjesztés igen nehézkes. Kérem, hogy aki olvassa a tájékoztatót és érdekli, keresse a könyvet vagy a szerző email címén: /nagyvaraditibor@freemail.hu/ vagy a Püski könyvkiadó honlapján!
Nagyon köszönöm, ha tudtok segíteni!

Tisztelettel: Nagyváradi Tibor


MESEKÖNYVEM JELENT MEG "KERKA" CÍMMEL!


K E R K A

Meseregény
I rész

Kedves olvasó!

Kerka még az idők kezdetén, mikor az ember a Teremtő közelében élt, nagy hibát követett el, amiért furcsa büntetést érdemelt ki. Addig kell bolyongania a világok között, míg meg nem érti a természet törvényeit.

Sok kaland után visszaérkezik, de közben a világ nagyot változott. Már sem az ember, sem a környezete nem a régi, de Kerkát is megváltoztatta az idő. Sokkal idősebb és bölcsebb lett. Észrevétlenül vált a Teremtő első táltosává, a Természet Papjává.

Elkezdte tanítani az embereket a természet törvényeire, a Teremtő szeretetére, és olyan ősi titkokra, melyekről csak a legidősebb emberek hallottak hajdanán. Kerka táltos azt állítja, hogy minden ember képes rendkívüli dolgokra, csak erős akaratra és hitre van szükség a megvalósításhoz.

Az Ősmagyarságon, mint a természet népén keresztül követhetjük az öreg mester tanításait, izgalmas kalandok közepette. Együtt jár az izgalom, a bölcsesség és az ősi tan. Néhány közvetlen módszert ismerhet meg az olvasó a révülés, az öngyógyítás és gyógyítás ősi tanaiból.

A mese alapjául szolgált, az ihletet adta Máté Imre: Yotengrit című műve, amit a Rába-közi táltosok, tudók hagyatékáról jegyzett le a szerző. A meseregény e műből több idézetet tartalmaz.

Kívánom, hogy legyen hasznos ez a mese gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

Köszönet a Mesternek a tanításért, a buzdításért. Áldás!

Ajánlott korosztály: 12 éves kortól.

Esetleges vásárlásával a II. rész megjelenéséhez járul hozzá!

Nagyváradi Tibor
szerző

Beszámoló, 2oo9, február 24

Viccesen szoktam mondogatni, hogy engemet a Jóisten nem a gyermekek leltározására küldött erre a földre, hanem szeretni és szolgálni az életet.

   

Beszámoló

Viccesen szoktam mondogatni, hogy engemet a Jóisten nem a gyermekek leltározására küldött erre a földre, hanem szeretni és szolgálni az életet. Ennek ellenére, most a napközis nevelők továbbképzőjén elcsodálkoztam, hogy milyen sokan vagyunk, és elkértem a kimutatásokat az irodáról. Számoltam, és elcsodálkoztam, mert a legújabb házunkkal, a most induló szentkeresztbányai otthonnal együtt talán már túl is léptük az ezer beiskolázott napközis gyermeket! Bentlakó otthonainkban is már több mint nyolcszáz élet simul bizalommal hozzánk. Igen, nevelőink ezernyolcszáz gyereknek kennek zsíros, vajas kenyeret, és nevelik őket jó szóra, imádságra, tisztességes becsületes életre a közel ötven otthonunkban.
Csodálatos érzés volt ezzel a tudattal ülni a homorodfürdői kis kápolnában, a nevelőképzőn. A mise előtti várakozásban a nevelők csendesen duruzsolt, énekelt, és én arra gondoltam, hogy kitudná megmondani, hogy pluszban hány szép házasság, csodálatos gyerek fog születni csendes, kitartó, jószándékú munkánkból. Végtelenül kicsinek, törékenynek éreztem magamat, de olyan jó volt gondolatban megáldani megszeretgetni ezeket a "jövendő" gyermekeket, melyek majd talán a mi munkánknak a gyümölcséből is fakadnak, születnek, itt Székelyföldön és Erdély-szerte. Sokszor nagyon göcsörtösnek, évek viharaitól megtépettnek, kemény fagyoktól szaggatottnak érzem magam, de a szépre, jóra nevelt, nagyra nőtt gyermekek nyugodt életéből születő sok-sok kisbaba mosolya erőt ad a továbblépésre. Úgy gondolom, hogy ha ezerszer újraszületnék, akkor is az élet szolgálatának, az Isten gyermekbőrbe csomagolt szép, értékes ajándékainak kibontakoztatásának szentelném minden erőmet, szellemi, anyagi javaimat.
Isten kegyelméből, most, az év elején, az ausztráliai út előtt sikerült találkozni a legtöbb munkatársammal a nevelőképzőkön, de hosszan is jártam sok sok házunkat. Nagyon sokan küldtek az elmúlt félévről szép képes beszámolókat, melyeket szeretettel köszönök, és természetesen várom azokét, akik még tartoznak az elmúlt fél év mérlegével.
Bentlakó otthonaink:
Déván béke és munkazaj van. Szász Csilla nevelőnő szépen átvette Karda Róberttől a ház vezetését, úgy látom, ha nem számoljuk a mindennapi kemény munkát - mit már megszoktunk -, maguktól mennek itt a dolgok. A családokban jókedv és vidámság van, ma hosszan ölelgettem sok-sok gyerekünket, jó velük találkozni egy-egy hosszú út után. Valóban az az érzésem, hogy otthon vagyok, mikor a Dévai gyerekek lerohannak. Több kisebb-nagyobb dévai kezdeményezés közül talán kiemelném a teázást a nevelőkkel, Zsókánál. Úgy tűnik, egyelőre csak a hangot tudjuk feltenni a honlapra, de gondolom, hogy az is érdekes lesz sokaknak. Ez amolyan kis „kontyos-rádió” szeretne lenni, melyik nem csak viszi a hírt, hozza a hírt, de rajta keresztül egy csendes, mindennapi önképzés is beindulhat. A másik dolog, melyért nagyon imádkozom: egy kis csillár- és függönykarnis-faragó műhely beindítása. Van néhány fiunk, kik végeztek a szakiskolával, és biztatom őket, faragjanak használati dolgokat készülő házaink számára, hogy ha bárki betér az otthonainkba, lássa, itt jókedvű és jó kezű erdélyi magyar, székely emberek élnek.
A sínen lévő, már évek óta működő házak hozzák megszokott jó teljesítményüket: Szászváros, Petrozsény, Zsombolya, Gyulafehérvár, Kovászna, Szárhegy - mindenik ház szépen működik. Úgy gondolom, hogy ezekben az otthonainkban lassan kezd körvonalazódni az, amit lelki szemeim előtt láttam, de magam sem hittem 15-20 évvel ezelőtt. Szépen, önállóan működnek, s lefedik vidékük gyermekvédelmi szolgálatát. Próbálják a saját erőforrásaikat kiépíteni, és mindezek mellett tartják egymással és a központi irányítással az élő, jókedvű kapcsolatot. Nekem mindenik otthonba nagyon jólesik bemenni, érzem, hogy jelen van Isten áldása, szeretete otthonainkban. A gyermekek mosolyából, abból, ahogy panaszkodás nélkül, csendesen átölelnek, tudom, hogy jó úton járunk.
Úgy érzem, hogy gondokkal küzdő tavalyi házaink, Kisiratos és Torockó szintén szépen megerősödtek. Az új seprűk, nem csak a szólás-mondásban sepernek jól, hanem a valóságban is. Beváltak az új házvezetők, öröm hozzájuk menni, mert a vidám jókedv belengi az otthonokat. Györfi Melinda és Laci Kisiratoson fáradhatatlanul dolgoznak, a gyerekeink létszáma szépen nő, a rossz jegyek kiveszőfélben vannak - büszke vagyok rájuk. Torockón Karcagi Iringó és a társai szép munkát végeznek, úgy látom, hogy a Székelykő alá is visszaköltözött az a vidám, becsületes, munkás élet, a gyermekkacagás, mely mindenik házunknak jellemzője.
Szovátán, Szalontán, Tusnádon is szépen sikerült a házvezető váltás. Úgy érzem, a kipróbált munkatársaim az új helyzetben feltalálják magukat, a kollégák elfogadják őket, és a munkájukban örömüket találják. Nemcsak a meglévő állásainkat tudták megőrizni, felvállaltak, sikeresen elértek új célokat is. Szovátán, egy kedves adományozó néni jóvoltából készül a hátsó ház, benne tizenkét új szoba, fürdőszoba a gyerekek számára. A nagyobb diákoknak készülő szobák előtt lesz egy szép, nagy, székely nappali, kemencével, jókedvvel, frissen sülő kenyérrel, kaláccsal. (A kemence már vígan működik, ki arra jár, beleharaphat a tárgyi bizonyítékokba). 
Szalontán lassan elkészül a harmadik kaszárnya épülete is, ebben már lesznek vendégszobák is, úgyhogy a közel hetven gyereket számláló nagycsalád immár sokkal jobb körülmények között fogadhat segítőkész vendégeket, önkénteseket. Még egy jó hír van Nagyszalontáról: a város nekünk adta a másik két huszárlaktanya épületet is. Úgy néz ki, hogy nagylelkű támogatóink jóvoltából nem utópia e két ház átvételének és felújításának gondolata. Egy-két év múlva itt egy 12 családból álló, nagy, működő gyermekfalut talál majd a hozzánk látogató.
Tusnádon beindult a nyolcadik szociális család, de úgy érzem, hogy a gyermekek nem csak számban, hanem minden más szempontból is szépen cseperednek, növekednek. Most készülnek a házunk melletti meleg forrásból kivont hővel való fűtés tervei. Ha ez sikerülne, akkor ez az 1700 négyzetméteres otthon nagyon olcsón fenntartható, kifűthető gyöngyszeme lenne gyermekvédelmi hálózatunknak.
A tavaly beindult gyimesbükki otthonunk, és a csíkszeredai lánykollégiumunk is szépen működik. Isten áldása van mindkét létesítményen. A gyimesi házvezető házaspárnak megszületett a saját gyermeke, így a ház benépesítésével kapcsolatosan ők valóban mindent megtesznek. A vigasztalás otthona engem mindig erővel tölt el ebben a sok gonddal küzdő mai világban. A csíkszeredai zsúfolt kis kollégium feszegeti a falait, de nem keseredünk el, mert Csíksomlyón nagyon szépen haladunk az átalakítási munkálatokkal. Ha Isten áldó keze továbbra is felettünk lesz, akkor pünkösdi búcsú ideje alatt már az épület fele jórészt kész lesz belülről. Az elmúlt napokban meghoztuk a részletekkel kapcsolatos döntéseket is, burkolás, a fürdőszoba felszerelése, színek stb. Nagyon szép, lakható, a célnak minden szempontból megfelelő otthon lesz. Én hiszem, hogy a Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi hálózatának központi intézménye őszire készen lesz a Fogyatékkal élők tavaly novemberi jótékonysági koncertjének bevételéből és a Magyarországi és a Romániai adófizetők 2008-as egy- illetve kétszázalékos felajánlásából.
Árkosi otthonunkból egy új kisbaba születéséről kaptam hírt. Sajnos, ez a szép, egészséges kisbaba nem az édesanyja karjain fogja elhagyni a kórházat, mert az általunk is tapasztaltakkal egybevetve a gyermekvédelmi hatóság nem tartja alkalmasnak a kiskorú, állami árvaházból kikerült anyukát a gyermek felnevelésére. Ez az első eset, mikor egy anyuka nem büszkén, gyermekével hagyja el az otthonunkat…
A kolozsvári diákok, bár huncutok, és néhányan bizony ebből-abból meg is buktak, mégis csak a mienkek, szeretni való nagykamaszok. Az idén többször is meglátogattam őket, mindig örömmel a szívemben voltam velük, és büszkén jöttem ki a kapun tőlük. Terveztünk most, a vizsga időszak végére egy nagy kirándulást, de a potszeszió, mely érdekes módon nagyon felkeltette a figyelmüket, elvonta őket a kirándulás örömeitől. Remélem, ha kitavaszodik, majd sikerül pótolni a mulasztásokat. Isten kegyelméből, egy nagylelkű kolozsvári nő adományából és a Norvég diákok támogatásából elkészült a második otthon is Kolozsváron. Még néhány külső simítás van hátra meg a bebútorozás, és ősztől indulhat. Remélem, közelebbről, néhány szép fényképpel alátámaszthatom a leírtakat.
Napközi otthonaink szépen fejlődnek. Közülük néhányan nagyon komoly ingatlanokra tettek szert. A parajdi otthont a napokban látogattam meg. Ez a közel negyven gyermeket befogadó szép ház ősz óta működik a helység központjában, szorgos kezek munkájának köszönhetően az emelet is nemsokára elkészül. Három kis szoba fürdőszobával, tornáccal úgy gondolom, hogy a pünkösdi búcsúra már lakható lesz alapítványunk vendégei számára. Elképzelésünk, hogy a sokat köhögő, asztmára hajlamos gyerekeknek fogunk itt gyógy-táborokat szervezni, mert a közelben lévő sóbányába naponta lejárhatunk kezelésre, ahogy itt mondják: kúrára.
Nyárádszerdai otthonunk is már nemcsak a maga negyven gyermeket tudja szépen befogadni, gondozni, hanem vendégszobájában szeretettel vár, fogad önkénteseket, kik be tudnának kapcsolódni két kedves nevelőnőnk munkájába. Sófalván, Oroszhegyen is nagy szeretettel adnának szállást olyan önkénteseknek, segíteni vágyóknak, kik hosszabb időre jönnének. Kápolnásfaluban, Esztelneken csak most vásároltuk, kezdtük el kialakítani saját iskolaházunkat. Úgy érzem, jó úton járunk. A polgármesterek, plébánosok, iskolaigazgatók mind-mind pozitívan nyilatkoznak a nevelőink munkáiról. Gyergyóújfalu polgármestere egy nagyon szép, tágas otthont bocsájtott a rendelkezésünkre a napokban, a gyergyóhodosi plébános a kántori lakot engedte át a gyerekeknek, Gyimeshidegségen a nagylelkű plébános a gyerekeket a hittanterembe, úgymond a plébániára fogadta be nagy-nagy szeretettel, és támogatja őket és nevelőnket minden jóval. Sok ház szinte minden szükségest a helyi közösségtől kap. Például tűzifát a tanácstól, közbirtokosságoktól, élelmet a helyi hívektől vagy a vidékről elszármazottaktól. Úgy érzem, a legtöbb napközi otthon annyira beépült a helyi közösség életébe, hogy ha valamilyen okból kifolyólag a központi alapítvány megszűnne, az egyes házak úgy is tovább mennének, élnének
Isten kegyelméből nyugodt lélekkel indulhatok útnak Ausztráliába, mert a gyermekeink mindenütt jó kezekben, biztonságban vannak, a házvezetők és a nevelők lelkiismeretesen végzik a mindennapi feladataikat. A két területi koordinátor Robi és Balázs példa értékűen végzik a dolgukat, kézben tartják a meglévő és a születő létesítményeket, rálátásuk van az otthonok minden ügyes-bajos dolgára, de ismerik a támogatóinkat is. Tartják az élő kapcsolatot azokkal az anyagi, jogi forrásokkal, melyek fontosak az alapítvány életében.
Alázattal úgy érzem, hogy tiszta szívvel, gond nélkül bármelyik házunkba betoppanhatna bárki, bármikor, úgy, ahogyan kovásznai házunkba beállított a Román Köztársaság elnökének felesége, Maria Basescu. Nem kellene szégyenkeznünk és magyarázkodnunk, mert meggyőződésem, hogy megtaláltuk az utat, melyen Isten akarata szerint járnunk kell ahhoz, hogy gyermekeink szépen felnőjenek, kibontakozzanak mindannyiunk örömére…
Déva, 2oo9 február 24

Nagycsaládunkat imáitokba, jóságotokba ajánlom, szeretettel, 

CSABA TESTVÉR

Reményik Sándor

*

*

*

*

*

*

1.

Reményik Sándor 

Az Ige 

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, 
És áhitattal ejtsétek a szót, 
A nyelv ma néktek végső menedéktek, 
A nyelv ma tündérvár és katakomba, 
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! 
E drága nyelvet porrá ne törjétek, 
Ne nyúljon hozzá avatatlanul 
Senki: ne szaggassátok szirmait 
A rózsafának, mely hóban virul. 
Úgy beszéljen ki-ki magyarul, 
Mintha imádkozna, 
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!
És aki költő, az legyen király, 
És pap és próféta és soha más. 
Nem illik daróc főpapi talárhoz, 
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, 
Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely, 
Ki borát issza: Élet borát issza, 
Előre néz s csak néha-néha vissza - 
S a kelyhet többé nem engedi el!

2.

Reményik Sándor

Vízválasztó

Ha kegyelmesen úgy tetszik Neked 
Sorsom, vagy Istenem,
Hogy e mostani megpróbáltatásom 
Vízválasztó legyen,
Amelynek kopár hegytaraján túl 
Eztáni életem
Új forrása ered: 
Legyen, kérlek, e forrás 
Mélyebbről fakadó, 
Nem magának-való 
Tisztultabb szeretet.
Legyen e tiszta nedv 
Felbuzgó munkakedv,
Önzetlenebb erő, 
Malmot hajtó patak, 
Szolgáló akarat, 
Sziklából feltörő. 

Ha kegyelmesen úgy tetszik Neked 
Sorsom, vagy Istenem,
Hogy e mostani megpróbáltatás 
Vízválasztóm legyen,
Amelyen túljutva 
Egészen más a táj -: 

Hadd mosolyogjak én 
Azon is, ami fáj 
Azon is, ami e 
Világban vaksötét, 
Fáklyavivő legyek, 
Míg tart e furcsa lét. 
Legyek összeszedett, 
Szelíden is kemény, 
S hogy ne ítéltessem, 
Mégse ítéljek én, 
Nevessek a világ 
Játékai felett,
De ez a nevetés 
Legyen egy ölelés, 
Amellyel mindenkit 
Magamhoz ölelek. 

Elmúlik a világ 
És játékai is, 
Még kívánsága is,
Szél szórja szét a színes szavakat, 
De sorsom lényegének,
De lelkem Istenének 
Beszéde megmarad. 

1934 szeptember 2

Költői túlzás - szellemi kihívás

*

*

*

*

*

Radnóti Miklós - Sem emlék, sem varázslat

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki sincs.

Népesedési Hírlevél

Veszedelmes ideológia a család ellen 

2009. február 16.
Weborvos,Magyar Nemzet 
Mindegy, hogy férfinak vagy nőnek születtünk, hiszen mi magunk választhatjuk meg nemi orientációnkat. 

Erről szól az egyre több iskolába benyomuló, az itthoni szakzsargonban is csak angolul gender mainstreamingnek nevezett ideológia, amelyhez egyes országokban már tanmenetet igazítanak. Az Európai Unió nemcsak szellemi táptalaja a nemi összemosás propagálásának, de anyagi hátteret is biztosít ehhez. A lobbisták módszereiről és az egyre intenzívebben terjedő újfajta gondolkodásmód hátteréről Gabriele Kuby beszélt, aki nemrégiben A nemek forradalma címmel írt összefoglaló könyvet. 

Folytatás>> http://www.weborvos.hu/lapszemle/veszedelmes_ideologia_csalad_ellen/128544/
 
Nincs férfi és nő, csak személy?

Hatalmas erővel tör előre Amerikában és Európában a gender mainstreaming-nek nevezett ideológia, amely - a bibliai kinyilatkoztatással szemben - pusztán társadalmi konvenciónak tünteti fel az ember biológiai nemét. A női és férfi identitást megszüntető, a házasságon, családon alapuló társadalmat aláásó irányzatról szól Gabriele Kuby szociológus könyve. A gender-ideológia szerint a biológiai különbségeknek sem a személyiség alakulásában, sem a szexuális orientációban nincs jelentőségük, vagyis a társadalmi nem eltérhet a biológiai nemtől; nincsenek többé férfiak vagy nők, csak személyek, akiknek szabadságában áll saját nemük és szexuális orientációjuk megválasztása.

A családot és a kultúrát, a társadalmat és intézményeit alapjaiban veszélyeztető ideológia bevezetésének előkészítése nemzetközi szinten hosszú évek óta folyik. A küzdelem eleinte a nemek egyenjogúságáért, majd egyenlőségéért folyt, hogy azután megfogalmazódjék a szexuális irányultságok és nemek azonosságának, felcserélhetőségének elmélete és politikai gyakorlata. A folyamat Európában előrehaladottabb és diktatórikusabb, mint legtöbben gondolnák.

Gabriele Kuby könyvéhez Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense és Andreas Laun salzburgi segédpüspök, az osztrák püspöki kar családügyekkel foglalkozó tagja írt ajánlást.

A Kairosz kiadó hozzájárulásával a könyv teljes szövege a http://www.magyarkurir.hu/fajlok/hirek/25881/A_nemek_forradalma.pdf fájlból letölthető.
Forrás: Magyar Kurír

Cseh Tamás-Bereményi Géza:

A legjobb viccek - dalszöveg

A legjobb vicceket egész életemben
november elsején mondta el fivérem,
fülembe üvöltött s közben az asztalra vert.

"Ismered - kérdezte - azt, hogy egy házmester,
ki megszállott lottózó, egyszer egy kocsit nyer,
s véle egy őrangyalt, kit elgázol véletlenül."

"Ismered - kérdezte - azt, hogy a Móricka
éppen anyák napján a tintát megissza,
s kékszínű versekkel rontja el az ünnepélyt?"

Romlik a hallásom, fivérem tudja jól,
úgy okoskodott hát, jobb, ha közelebb hajol,
feketéspoharak s levesestálak fölött.

Így aztán családunk is arra kényszerült,
hogy felemelkedjék a székről, melyen ült,
mind énfelém hajolt, hogy jobban hallják a szót.

"Ismered - kérdezték bele a fülembe - hogy
vadászik Arisztid és jön egy nagy medve,
kit mindig eltéveszt, s az majdhogynem megöli őt?"

A legjobb vicceket az egész világon
november elsején mondta el családom,
addig míg dobhártyám egyszerre belészakadt.

Ott ültem siketen, nézve a halakat,
hogyan is tátognak, formálnak szavakat,
míg végül kinyögtem egyetlen szót: "Ismerem."

Micsoda látvány volt november elsején
megdöbbent családom, hogy ezt kinyögtem én,
és hogy azóta is ezt a szót hajtogatom.

Ismerem, ismerem, ismerem, ismerem,
és ki is merem már mondani, azt hogy
rég kiismertem már ezt, ismerem, ismerem ezt.