Egy pályatárs fényképeire...

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Kosztolányi Dezső:

Boldog szomorú dal

Van már kenyerem, borom is van,
Van gyermekem és feleségem.
Szivem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
Suttogva hajolnak utamra,
És benn a dió, mogyoró, mák
Terhétöl öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
Telefonom, úti böröndöm,
Van jó-szívü jót-akaróm is
S nem kell kegyekért könyörögnöm,
Nem többet az egykori köd-kép,
Részegje a ködnek, a könnynek,
Ha néha magam köszönök még,
Már sokszor előre köszönnek.
Van villanyom, izzik a villany,
Tárcám van igaz szinezüstből,
Tollam, ceruzám vigan illan,
Szájamban öreg pipa füstöl.
Fürdő van, üdíteni testem,
Langy téa, beteg idegemnek.
Ha járok a bús Budapesten,
Nem tudnak egész idegennek.
Mit eldalolok, az a bánat
Könnyekbe borít nem egy orcát,
És énekes, ifju fiának
Vall engem a vén Magyarország.
De néha megállok az éjen,
Gyötrödve, halálba hanyatlón,
Úgy ásom a kincset a mélyen,
A kincset, a régit, a padlón,
Mint lázbeteg, aki feleszmél,
Álmát hüvelyezve, zavartan,
Kezem kotorászva keresgél,
Hogy jaj! valaha mit akartam,
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
A kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban
S már nem vagyok otthon az égben.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Arany János

KOLDUS-ÉNEK  


Küszöbről küszöbre járok, hol be, hol ki...
Ne üzenjetek, hogy nincsen itthon senki,
Ne uszítsátok az ebet, hogy letépjen,
Annyi kezem nincsen, hogy magamat védjen
Szegény honvéd jövök, kérni egy falatot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Sokat táboroztam, meg is nyűttem, látszik;
Versectől Szolnokig, Izsaszegtől Vácig.
Ott maradt a jobbkéz, mankót hordoz a bal,
Mankóstul sem ér föl régi ép lábammal:
Oh, e rongyokat már hogy is nem hagytam ott!
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Ne pirongassatok, hogy koldulni szégyen,
Koldusbotom miatt más piruljon, én nem!
Ha tisztét mindenki tette volna, mint én,
Falatomhoz e sós könnyet nem vegyítném:
Sántán is, bénán is, töltenék víg napot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Mennyi drága erő, és mennyi nemes vér!
Hozzáfoghatót a történet nem ösmér.
Mi haszna! az erőt ásta benső féreg:
Büszke, szenvedélyes, versengő vezérek;
Tiszta vérünk szennyes oltáron ontatott.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Egy szelet kenyérkét, alamizsna fillért...!
Valami pénz csak kell, s nem tagadom, hogy mért:
Majd, ha eltikkadtam,... a déli nap éget,
Kocsmaházba térek egy ital bor végett;
Jó hely az, legalább nyujt egy kemény padot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Megitél a világ, hogy részeges vagyok,
Pedig, ha én iszom, hej! van arra nagy ok:
Magam sorsa is bánt... de az mind csak semmi,
Megszokná az ember végre föl se venni:
Más seb az, amelyre nem lelek balzsamot!...
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Oh! mikor ez a seb idebent megsajdul,
Lelkem minden húrja átrezeg a jajtul;
"Húzd rá cigány, mondom, egy keservest, ingyen",
És a cigány húzza, áldja meg az Isten;
Könnye pergi át a barna ábrázatot...
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Nyomorú egy élet... magamért nem bánnám,
Ha a holnapot már hozzá nem számlálnám;
Ám e szakadt könyvet ti csak foltozzátok:
Majd olvas belőle egykor unokátok
Dicsőségetekről egy-két igaz lapot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. 

Azt mondák, mikor a harcban ömlött vérem,
Tíz holdnyi örökség lesz valaha bérem.
Tíz arasz is jó lesz, gondolám magamban,
Korántsem gyanítva, milyen igazam van:
Oh, ha megtaláltok egykor az útfélen,
Adjatok egy szűk sirt hazám szent földjében. 

(1850)

 

 

Tájékoztatás és kérés ismerőshöz és ismeretlenhez

 *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Tájékoztatás, kérés és követelés
ismerőshöz, ismeretlenhez – illetékeshez

Az 1979-es Charta tiltakozás egyik aláírója vagyok,
1980-ban veszítettem el első és utolsó szakmai állásomat:
ELTE Filozófia Tanszék – MTA Filozófiai Intézet.
(Ez utóbbiban idén hitegettek munkával, de ebből se lett semmi.)

A nyolcvanas években a szamizdat magát exponáló munkatársa,
az AB-ABC Kiadó és a Demokrata című lap mindenese voltam. „Természetesen” feleségemmel és két fiammal együtt.
(Az elsőszülöttünket 2000 februárjában elvesztettük.)

Andrásfalvy Bertalan minisztersége idején kaptam 
100.000 forint „fájdalomdíjat” és egy megkövető levelet.
Mást nem sikerült elérni. Az elkobzott holmikat se adták vissza.
Még azt se, hogy azt a tíz évet legalább a nyugdíjba számítsák be…

A Nagy Imre Alapítványtól 1995 tájékán átvettem egy elismerést.

Az 1990-es években állás, munka, pályázat ügyben egy sikerem volt:
feltehetően Hankiss Elemér kurátorkodásának köszönhetően
egy évig kaptam ösztöndíjat a szamizdatos emlékek megírására.
Ő még tévéelnökként is próbált megszólalási lehetőséget adni…

Az írásokra azóta sem volt igény – engem sem keresett meg egy médium sem. A 2000-ben készült Modor-Gulyás portréfilm is dobozban maradt. Ki érdekelt ma a közelmúlt története feltárásában? A résztvevők egyre kevesebben: Solt Ottilia, Krassó Gyuri, Zsille Zoltán, Mikes Tamás, Petri György, Hamburger Mihály és társaik.
Csak a jók mennek el? Spiclik és árulók, megalkuvók és karrieristák, kollaboránsok és történelemhamisítók, szerecsenmosdatók maradnak.

Azért is közzé akarom tenni helyzetemről ezeket az tényeket, hogy senki – se illetékes és más – ne mondhassa, hogy nem tudott róla…
Ahogy legutóbb meglepett kérdésével egy valamikori Beszélő-SzDSz körös: Mi van velem, nem tud rólam semmit? (Beírná az emlékező cikkébe…) Amikor megírtam, hogy mi van - erre már nem reagált. Most már legalább én még biztosabban tudom, hogy vele mi van…

Idén végképp kritikusra fordult megélhetési helyzetünket látva,
egy közeli ismerősöm egy akkor még állami funkcióba levő SzDSz-es politikushoz fordult. Ő pár éve már keresett egy március 15-e előtt, hogy kitüntessen. Ahogy ő fogalmazott akkor: „csak a szégyen jár vele”. Ajánlat idén is megismételte, ugyanazt a választ kapta, de most legalább segítségével eljutottam a Filozófiai Intézet küszöbéig. Nem kellett volna – így csak még rosszabb volt: kívül tágasabb…

Sok mindenre gondoltam a nyolcvanas években,
hogy mi lesz itt, ha nagyobb változások lesznek,
de azt nem, hogy ha nem vállalok politikai vagy lakáji szerepet,
akkor elemi napi gondokkal kell küszködnöm.
Igaz, így viszont sorsközösségben élhetek sokmillió honfitársammal.

Mozgalmi társaim hatalomra kerülésétől túl sokat nem várhattam,
sem személy szerint, 
bár eleinte még nevem miatt keresgettek, 
hogy velem jelképezzék az ellenzéki gyökereket,
vagy hogy kompromittáljam, hiteltelenítsem magam,
sem az ország sorsát illetően,
ha a 90 körül a Ring utolsó (!) számában megjelent írásom címe:
Magyar? Demokratikus? Ellenzék? – Belzebubbal kiűzni a Sátánt.

Fiatalon a politikai-társadalmi rendszer radikális megváltoztatásától,
ma öregedve már inkább az emberek bölcsebbé válásától várom, 
hogy énmagam és az embertársaim boldogabban éljenek.
Mostanában azokra a dolgokra akarok figyelmeztetni,
ami közvetlenül a hatalmunkban van és életminőség javító –
nem feledve, hogy a közéleti munkálkodást az intézményeken…

Gondolkodásom és munkálkodásom irányáról némi ízelítőt nyújt
a nyári totális szétrombolás (!) óta már részben újjáépített honlapom.

Minden segítség jól jönne,
Még a legkisebb is – sok kicsi sokra megy,
Borotvaélen táncol az az egyszemélyes vállalkozásom,
melyben a honlapon feltűntetett kis füzeteket szeretném
kitalálni, átgondolni, megfogalmazni, leírni, megszerkeszteni,
kinyomtatni, lemásolni, bekötni, hirdetni, terjeszteni stb. stb. stb.

Hogy élő bizonyság vagyok az elcsalt rendszerváltásra,
az SzDSz „liberalizmusára” (ha nem is értünk egyet veled, de mindent megteszünk, hogy ezt el ne mondhassad…),a kerekasztalos hatalmi elit lényegi érdekazonosságaira és az írástudók árulására – 
ez is valami. 
Kinek milyen szerep adatik.
De én amúgy nem mártírkodni, hanem használni akarok,
Ehhez viszont egy minimális létbiztonságra lenne szükségem.

Lehet segíteni például:

1. Állásajánlattal
2. Munkaajánlattal
3. Anyagi támogatással 
4. Ösztöndíjjal
5. Pályázati tanáccsal
6. Olcsó nyomtatási kapacitással
7. Terjesztéssel - megrendeléssel
8. Közhírré tétellel - utánközléssel 
9. Tanáccsal: szociális segély, nyugdíj!
10. Alkalmi munka lehetőségével
11. Élelmiszer adományokkal
12. Biztatással, kritikával, szolidaritással

N.A.T. Szamizdat Kiadó
Boldog-boldogtalan bölcselete 
Ízelítő az elkészült és tervezett füzetekből 2008.

I. Értelmiségi hivatás és hitvallás
II. Pokoljáró dudások sorsa
III. Írástudók bűnvallása és árulása
IV. Hála és köszönet: segítségadók 
V. Álbarátok halálos ölelésében
VI. Nyílt hidegháborús játszmák
VII. A földi poklok bugyrai
VIII. A balgaság korholása
IX. Élethazugságok vizsgálatai
X. Otthontalanságok
XI. Rossz evés és ivás - vendégség
XII. A grundfoci dicsérete
XIII. Állatorvosi ló – mostohagyerek sors
XIV. A dologházak gályarabjai
XV. A szerelem csodái és gyötrelmei
XVI. Gyermekáldás vagy átok?
XVII. Családi kör és tűzfészek
XVIII. A nehéz iskolatáska
XIX. Bábel tornya
XX. Az éltető és a gyilkos humor
XXI. Közlekedés és utazás - tortúra
XXII. Isteni és emberi bölcsességek
XXIII. Egy jó társadalom „utópiája”
XXIV. A tiszta öröm végtelen forrásai 


Elérhetőségeim: 

Drótposta: nagyjeno@gmail.com  
Honlap: www.boldogsag.net 
Telefonszám: 387-37-16 és 06 20 22 01 58
Postacím: 1037 Budapest, Solymárvölgyi út 43.


Post scriptum:

Bővebb tájékoztatásért hozzám kell fordulni.
A segítségnyújtóknak kérésre megőrzöm anonimitását,
Az illetékes emberek és hivatalok hallgatását közzéteszem.  
Nagy Jenő





MELLÉKLET
 

 

Petőfi Sándor 

A MÁRCIUSI IFJAK 


Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért! 

Mi emeltük föl először
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát! 

A földet, mely koporsó volt
S benn egy nemzet a halott,
Megillettük, és tizennégy
Milljom szív földobogott. 

Egy szóvá s egy érzelemmé
Olvadt össze a haza,
Az érzelem "lelkesűlés",
A szó "szabadság" vala. 

Oh ez ritkaszép látvány volt,
S majd ha vénül a világ,
Elmondják az unokáknak
Ezt a kort a nagyapák. 

És mi becsben, hírben álltunk,
Míg tartott a küzdelem,
De becsünknek, de hirünknek
Vége lett nagy hirtelen. 

Kik nem voltak a csatán, a
Diadalhoz jöttenek,
S elszedék a koszorúkat,
Mert a szóhoz értenek. 

E sereg, mely, míg a harc folyt,
El volt bujva vagy aludt,
Igy zugott a diadalnál:
Mi viseltünk háborut! 

Legyen tehát a tiétek,
A dicsőség és a bér,
Isten neki... nem küzdénk mi
Sem dicsőség-, sem dijért. 

És ha újra tenni kell majd,
Akkor újra ott leszünk,
És magunknak bajt s tinektek
Koszorúkat szerezünk. 

Viseljétek a lopott hírt,
A lopott babérokat,
Nem fogjuk mi fejetekről
Leszaggatni azokat. 

Abban lelünk mi jutalmat,
Megnyugoszunk mi azon:
Bárkié is a dicsőség,
A hazáé a haszon! 

Pest, 1848. június

 

 

Szamizdat - beszélő (el)hallgatás

Kedves Jenő!

Bátyámtól, Gyulától hallottam, hogy érdeklődtél az elkezdett forgatás iránt, s hogy mi van a filmmel. Arra talán emlékszel, hogy kb. 2,5-3 éve én többször hívtalak, hogy kéne folytatni a forgatást és Te mindig elhalasztottad 1-2 hónappal. Később Ádámtól tudtam meg, hogy valamilyen fog-problémád volt. A pech az egészben, hogy akkor éppen kaptam némi támogatást szamizdat filmre, de ennek szoros határideje volt, és amikor látszott, hogy Te sorban tologatod a forgatásokat, akkor kezdtem el az Inconnu filmet. Az más kérdés, hogy már annak a folytatására se kaptam pénzt. (Feltehetően ebbe belejátszanak korábbi filmjeim is) Remélem talán valamikor lesz lehetőség pénz szerzésre és befejezhetjük az elkezdett filmet.

Szeretettel üdvözöl
Gulyás János

*

Kedves János!

nem egyszerűen érdeklődtem az elkészült anyag iránt, de a Mikes Tamás filmbem való közreműködésem feltételéül szabtam a helyzet tisztázást... 

zárójelben: Mikesnek egy családtagja, a lánya él még (Magyarországon), akivel amúgy napi kapcsolatban vagyok, felajánlottam közvetítésem - még nem vettétek igénybe...

a forgatás 1999-ben és 2000-ben volt, a második menet már fiam tragikus halála után, de én akkor is vállaltam -s most 2009-et írunk...(10 év!)

emlékezetem szerint egyszer hívtál azzal, hogy az eddigi anyag szinte használhatatlan, szinte újra kellene forgatni..

igen, akkor utaltam a"fogproblémámra", de nem ez volt a fő bajom.. Hanem a nyegleség, frivolitás, empátiahiány stb. *

Ádám sem keresett személyesen azóta...(Feleségem ma is Judit barátnője)

mi azóta egyszer találkoztunk a Beszélő film házi vetítésén is - az nem tudom mikor volt...

azóta sem tudom, mi lett azzal a sokórás anyaggal - remélem, hogy így legalább rosszakaróim sem használhatják fel ellenem...

tudom, hogy nem lenne esély a bemutatására - az elmúlt lassan húsz évben a Ring és az Új Magyarország egyszeri és régi kivételével sehol semmilyen anyag nem jelent meg tőlem, velem!

de azért nem minden pénzkérdés - ha szívügyed a dolog, akkor biztos találnál és találnék rá módot, hogy befejezhesük és a "második" stb. nyilvánosságban "forgalmazzuk"...

fogaim ma sincsnek, de nem akarok úgy járni mint Dönci, aki ezért nem szerepelt az Európa Kiadóról szóló riportfilmben, s mire elkészültek a fogai, addigra meghalt (tőlem pár házzal arréb egy kertben van eltemetve)

egy kicsit több mentegetőzést, önkritikát vártam volna, s nem csak azt, hogy én tologattam a forgatást (bár tudom, hogy nem vagyok könnyű eset, de talán ezt is meg lehet/kell érteni!)
válaszod várom, s ha igazságtalan voltam, bocsánatot kérek:

                                                                                                                      üdvözlettel: Jenő


*

 Elnézést kérek, 

 kicsit erősek ezek akifejezések,

 s lehet, hogy igaztalanok,

 de akkor tényleg így éreztem,

 és a kapcsolat-kommunikáció hiánya miatt

 nem volt mód a helyzet tisztázására...

ARANY JÁNOS

A FÜLEMILE  

Hajdanában, amikor még
Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!
(Ami nem volt épen oly rég) -
Valahol a Tiszaháton
Élt egy gazda: Pál barátom,
S Péter, annak tőszomszédja;
Rólok szól e rövid példa. 

  Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott szerényen
Megárulni egy gyékényen;
Hanem a mi Péter-Pálunk
Háza körűl mást találunk:
Zenebonát, örök patvart,
Majd felfordítják az udvart;
Rossz szomszédság: török átok,
S ők nem igen jó barátok. 

  Ha a Pál kéménye füstöl,
Péter attól mindjár' tüszköl;
Ellenben a Péter tyukja
Ha kapargál
A szegény Pál
Háza falát majd kirugja;
Ebből aztán lesz hadd-el-hadd,
Mely a kert alá is elhat!
Ez sem enged, az se hagyja,
S a két ház kicsínye, nagyja
Összehorgolnak keményen,
Mint kutyájok a sövényen
Innen és túl összeugat
S eszi mérgében a lyukat. 

  De, hogy a dologra térjek,
Emberemlékezet óta
Állott egy magas diófa,
Díszeűl a Pál kertjének.
A szomszédba nyult egy ága,
Melyet Péter, minthogy róla
A dió is odahulla,
Bölcsen eltűrt, le nem vága.
Történt pedig egy vasárnap,
Hogy a fentírt fülemile
Ép' a közös galyra üle,
Azt szemelvén ki oltárnak,
Honnan Istent jókor reggel
Magasztalja szép énekkel:
Megköszönve a napot,
Melyre, im, felvirradott.
A sugárt és harmatot,
A szellőt és illatot; 
A fát, melynek lombja zöld,
A fészket, hol párja költ,
Az örömet, mely teli
Szivecskéjét elteli;
Szóval, ami benne él
S mit körében lát, szemlél,
Azt a pompát, fényt és szint,
Mely dicsőség
- Semmi kétség -
Ő érte
Jött létre
Csupán ő érette mind!
Elannyira, hogy Pál gazda,
Ki gyönyörrel ott hallgatta,
Így kiáltott örömében:
"Istenem, uram
Beh szépen
Fütyöl ez az én madaram!" 

"Kendé bizony az árnyéka!
Mert olyat mondok, hogy még a..."
Hangzik átal a sövényen
Egy goromba szó keményen.
"Hát kié - pattogja Pál -
Mikor az én fámra száll?"
"De az én portámon zengett:
Hogy illetné a fütty kendet!"
Pál nem hagyja: őtet uccse!
Péter ordít: ő meg úgyse!
Többrül többre, szórul szóra,
Majd szitokra, majd karóra,
Majd mogorván
Átugorván
Ölre mennek, hajba kapnak;
Örömére a szent napnak
Egymást ugyan vérbe-fagyba, -
Hanem a just mégsem hagyva. 

  Pál azonban bosszut forral,
És ahogy van, véres orral
Megy panaszra, bírót búsit,
S melyet a vérszenny tanúsit
A bántalmat előadja.
Jogát, úgymond, ő nem hagyja.
Inkább fölmegy a királyig
Térden csúszva: de a füttyöt,
Mely az ős diófárul jött,
Nem engedi, nem! halálig.
Nyomatékul egy tallért dob
Az igazság mérlegébe,
Mit a bíró csúsztat a jobb
Oldalon levő zsebébe. 

  Pétert sem hagyá pihenni
A nagy ártatlan igazság:
Nem rest a biróhoz menni
Hogy panaszát meghallgassák.
Így s úgy történt, - elbeszéli,
Övé a fütty, ő azt véli:
Nincs vármegye,
Ki elvegye,
Nincsen törvény, nem lehet per.
Hisz azt látja Isten, ember! -
De, hogy a beszédet össze
Annál jobb rendben illessze,
Az ütlegből sokat elvesz
És a joghoz egy tallért tesz,
Mely is a birói zsebben
Bal felől, a szív iránt,
Meghuzódik a legszebben. 

  Felderüle a kivánt
Nap, mely a vitát eldöntse,
Hogy a fülemile-pörben
Kinek szolgál a szerencse.
Ámde a birót most cserben
Hagyja minden tudománya,
És ámbátor
Két prókátor
Minden könyvét összehányja,
S minden írást széjjeltúr is:
Ilyen ügyről,
Madárfüttyről,
Mit sem tud a corpus juris;
Mignem a biró, haraggal
Ráütvén a két zsebére
S rámutatván a két félre,
Törvényt monda e szavakkal
A szegény fülemilére:
Hallja kendtek!
Se ide nem, se oda nem
Fütyöl a madárka, hanem
(Jobb felől üt) nekem fütyöl,
(Bal felől üt) s nekem fütyöl:
Elmehetnek. 

*

Milyen szép dolog, hogy már ma
Nem történik ilyes lárma,
Össze a szomszéd se zördül,
A rokonság
Csupa jóság,
Magyar ember fél a pörtül...
Nincsen osztály, nincs egyesség
Hogy szépszóval meg ne essék,
A testvérek
Összeférnek,
Felebarát
Mind jó barát:
Semmiségért megpörölni,
Vagy megenni, vagy megölni
Egymást korántsem akarja:
De hol is akadna ügyvéd
Ki a fülemile füttyét
Mai napság felvállalja!? 

(1854)

A BARÁTSÁGRÓL I.

HETEDIK KÖNYV

1

A barátságról – 
arról, hogy mi az és milyen fajtába tartozik; 
arról, hogy mi teszi a barátot, 
aztán arról, hogy 
vajon egy vagy többféle értelemben használjuk-e 
a barátság kifejezést, 
és ha többféleképpen, 
akkor hányféle értelemben; 
továbbá arról, hogy 
hogyan kell viselkednünk a barátunkkal szemben, 
és hogy a barátság vonatkozásában 
mi az igazságos – 
mindezekkel a kérdésekkel kapcsolatban 
nem kevésbé szükséges a vizsgálódás, 
mint az erkölcsre vonatkozó szép 
és választásra érdemes dolgok tekintetében. 

A barátság létrehozása 
az államtudomány 
legfőbb feladatának minősül, 
és erre a célra vonatkoztatva 
szokás az erényt hasznosnak nevezni. 

Hiszen elfogadhatatlan, hogy 
barátai legyenek egymásnak az olyan emberek, 
akik igazságtalanul viselkednek egymással szemben. 

Továbbá 
mindnyájan azt mondjuk, hogy 
az igazságos és igazságtalan dolog 
a barátok között fordul elő a leginkább, 
mert úgy tűnik, hogy 
a derék férfiú ugyanaz, mint a barátságos férfiú, 
a barátság pedig valamiféle, 
az erkölccsel kapcsolatos lelki alkat. 

És ha valaki azt kívánja elérni, hogy 
az emberek ne jogtalankodjanak, 
elegendő, ha barátságot teremt közöttük, 
igaz barátok ugyanis nem jogtalankodnak egymással. 

De akkor sem jogtalankodnak egymással az emberek, 
ha igazságosak. 

Az igazságosság és a barátság tehát 
vagy azonosak, 
vagy igen szoros kapcsolatban állnak egymással. 

Tegyük még hozzá, hogy 
a barátot a legnagyobb jók közé soroljuk, 
a barát hiányát és a magányt pedig 
a legkeservesebb dolognak tartjuk, 
hiszen az egész élet 
és az önként vállalt közösség 
annyit jelent, hogy 
barátok között vagyunk. 

Hiszen napjainkat 
a háznép, a rokonok, a társak között töltjük, 
vagy a gyermekekkel, vagy a szülőkkel, 
vagy a feleségünkkel. 

És a magánjellegű, 
a barátainkkal szemben gyakorolt igazságosság 
egyedül tőlünk függ, 
míg a többiekkel szemben 
ezt a törvény szabja meg és nem tőlünk függ. 

Sok a nehéz kérdés a barátsággal kapcsolatban. 

Lássuk először azok véleményét, 
akik mintegy kívülről tárgyalják 
és tág értelemben beszélnek róla. 

Ugyanis 
némelyek úgy látják, hogy 
a hasonló a hasonlónak barátja. 
Ezért mondják, hogy 
"mindig a hasonlót vezeti az isten a hasonlóhoz", 
"csóka a csóka mellé telepszik", 
"megismeri tolvaj a tolvajt és farkas a farkast". – 

A természetfilozófusok meg 
az egész természetet igyekeztek rendszerbe foglalni 
azáltal, hogy felvették a "hasonló a hasonlóhoz húz" elvét. 

Ezért mondotta 
Empedoklész, hogy 
a kutya is azért fekszik a cserépen, 
mert ahhoz hasonlít leginkább. 

Néhányan tehát így vélekednek a baráti kapcsolatokról. 

Mások meg azt mondják, hogy 
az ellentétes az ellentétessel barátkozik, 
hiszen a szeretett lény 
és az, aki vágyakozik utána, 
mindenki szerint barátai egymásnak, 
márpedig a száraz nem a száraz után, 
hanem a nedves után vágyakozik. 

Innen a mondás, hogy 
"vágyódik záporra a föld" 
és "mindenben édes a változás", 
lévén a változás átmenet az ellentétbe; 
a hasonló meg ellensége a hasonlónak, 
mert "gyűlöli a fazekas a fazekast", 
és azok az élőlények, 
amelyeknek táplálékuk azonos, 
ellenségei egymásnak. 

Maguk a vélemények tehát ennyire eltérőek. 

Hiszen egyesek 
a hasonlót gondolják barátnak 
és az ellentétest ellenségnek, 
"a többel mindig ellenségként száll szembe a kevesebb, 
a gyűlölet napja virrad", 
továbbá 
az ellentétesek helyüket tekintve is 
távol vannak egymástól, 
míg a barátság összehozza az embereket. 

Mások meg 
az ellentétesekről gondolják, hogy 
barátok, 
és Hérakleitosz elítéli a költőt, 
aki így ír: 
"bár veszne ki a viszály 
az istenekből és az emberekből", 
hiszen akkor nem volna harmónia, 
ha nem lenne magas és mély, 
és élőlények sem lennének nőstény és hím nélkül, 
ezek pedig ellentétesek egymással. 

Ez a két vélemény létezik tehát a barátságról, 
igen általános, hiszen egymástól távol eső vélemények. 

Más nézetek azonban 
közelebb vannak egymáshoz 
és jobban alkalmazhatók a megfigyelt tényekre. 

Egyesek számára ugyanis 
képtelenségnek tűnik, hogy 
hitványak barátai legyenek egymásnak, 
mert csak a jók lehetnek azok. 

Mások számára meg 
az tűnik lehetetlennek, hogy 
az anyák ne szeressék gyermekeiket. 

Ez a fajta szeretet 
az állatokban is megvan, 
hiszen azok akár a halált is választják 
ivadékaik érdekében. 

Megint mások 
úgy vélekednek, 
egyedül a hasznos dolog 
szolgálhat barátság alapjául. 

Bizonyíték erre az, hogy 
mindenki a hasznos dolgokra törekszik, 
a haszontalanokat azonban maguk vetik el maguktól, 
ahogyan a tiszteletreméltó Szókratész mondotta, 
a nyálat, a hajat és a körmöt hozva fel példaként – 
és hogy a haszontalan részeket elvetjük, 
végül magát a testet is, amikor meghal az ember, 
hiszen a holttest haszontalan. 
Csupán ahol hasznot hoz, ott őrzik meg, 
mint Egyiptomban. 

Nos hát, 
úgy tűnik mindezek kissé ellentmondanak egymásnak. 

Mert 
a hasonló nem hasznos a hasonló számára, 
az ellentét meg a legtávolabb van a hasonlóságtól 
és az ellentétes 
a leginkább haszon nélkül való az ellentétes számára, 
hiszen az ellentétes: 
ellentétének a pusztulása. 

Továbbá némelyek úgy gondolják, 
barátot könnyű szerezni, 
mások meg úgy vélik, a legritkább dolog, hogy 
az ember megismer egy barátot 
és ez nem is lehetséges szerencsétlenség nélkül; 
hiszen amíg valakinek jól megy sora, 
mindenki a barátjának akar látszani. 

Megint mások azt mondják, hogy 
azoknak sem érdemes hinnünk, 
akik a bajban kitartanak mellettünk, 
mert becsapnak bennünket és színlelnek: 
szerencsétlenségünkben társunkul szegődnek, 
hogy így szerezzék meg barátságunkat arra az időre is, 
amikor megint jól megy sorunk.

ARISZTOTELÉSZ - EUDÉMOSZI ETIKA

PETŐFI SÁNDOR

×

×

×

×

×

×

×

×

×

×

×

ARANY JÁNOSNÁL 

Csendes magányból a mézeshetek után 
Ujra belépek a nagyvilág zajába, 
Hol annyi sáros láb gonoszul vagy bután 
Kedélyemnek fejér köntösére hága. 
Mielott ott lennék a nagy kohalomban, 
A fovárosban, hol oly husen fuj a szél, 
Egyet pihenek még kicsiny hajlékodban, 
Leülök, barátom, meleg tuzhelyednél. 

Üdvezlégy másodszor!... a tavasz tarkállott, 
Amidon eloször látogattalak meg, 
Most bús egyformaság födi a világot, 
Bús egyformasága a mogorva osznek; 
De e ború, ámbár eddig egyetérzék 
A természettel, most nem sérti kedvemet, 
Hisz magammal hordom a tavasz egy részét, 
És a legszebbik részt, kis feleségemet. 

Ime feleségem... hej be szép az élet, 
Mikor az ember így másodmagával van, 
Akármit huhognak, akármint itélnek 
A magányos baglyok, szomorú odvokban. 
Leestem ugyan a szabadság szárnyáról, 
Be vagyok kerítve egy kis karikába, 
De mért kivánkoznám ki e karikából, 
Midon minden gyönyör ide van bezárva? 

Én azonban vizet hordok a Dunába 
Beszélvén ilyetén dolgokat tenéked; 
Föl van írva szinte sorsod csillagába 
Ragyogó betukkel: boldog házasélet... 
Itt hitvesed, amott két virgonc gyermeked! 
Gyuljünk össze s uljünk itt körbe mindnyájan, 
S tartsunk olyan vidám beszélgetéseket, 
Hogy hallgatni még az ido is megálljon; 

Igy csaljunk meg ezt a vén hajdút, ki engem 
Hej, maholnap megint a dologra kerget... 
Egykor a hírvágyat hátamra ultettem, 
S most le nem hányhatom a már megúnt nyerget. 
Nem a hír, nem a hír többé, mi ösztönöz, 
Hogy munkába öljek napot és éjszakát! 
Mint napszámos nyúlok iróeszközömhöz, 
Aki a sátánnak elalkudta magát. 

Tudom, a feledés, mint az éhes kánya 
A megölt madárral, elröpul nevemmel, 
Tudom, hogy siket a magyarok hazája, 
S mégis énekelek, mert énekelnem kell. 
El fogják feledni nevem s bár felednék 
Hamar! ugy szeretném túlélni híremet: 
Akkor aztán ismét a magamé lennék, 
Rózsáim volnának a borostyán helyett. 

Azt kivánnám, hogy itt éljek én s hitvesem 
Veletek, barátom, nem-zavart magányban, 
Míg nem emlékezném már saját magam sem 
Arra, hogy divatban voltam hajdanában. 
Akkor a dicsoség hozzád el-eljövén 
Egyszer itt találna s tán reám ismervén 
Mint régi barátját üdvözölne, de én 
Felelnék: nem tudom, kihez van szerencsém? 

Eh, balgatag beszéd! alig ejtettem ki, 
Nevetek, magamat kinevetem érte; 
Az isten a magányt nem nekem teremti, 
Odavaló vagyok én a csatatérre. 
Dobják le testemmel együtt majd nevemet 
A sírba, de addig ne bántsa senki sem, 
Véglehelletemig nem hagyom a helyet, 
Ott esem el bármily sárosan, véresen! 

Szalonta, 1847. október 25-31.

EUDÉMOSZI ETIKA

A tiszteletre méltó 

Szókratész úgy vélte, hogy 
az erény megismerése a cél, 
és arról kérdezősködött, hogy 
mi az igazságosság, mi a bátorság 
és az erény többi alkotórésze. 
Ezt pedig megalapozottan tette, 
mert úgy vélte, 
minden erény tudás, 
úgy, hogy 
ha az ember például megismeri az igazságosságot, 
hát egyidejűleg igazságossá is válik; 
hiszen ha a geometriát és a házépítést megtanultuk, 
akkor egyszersmind 
építőmesterek és mértantudósok vagyunk. 

Ezért ő azt vizsgálta, hogy 
mi az erény, 
nem pedig azt, hogy 
hogyan keletkezik és melyek a forrásai. 

De hát ez csak 
az elméleti tudományokra érvényes. 
Hiszen sem a csillagászatnak, 
sem a természettudománynak, 
sem a geometriának nincs más célja, 
mint ama dolgok természetének 
megismerése és szemlélése, 
amelyek ezeknek a tudományoknak a tárgyai – 
noha ez nem akadálya annak, hogy 
számos konkrét esetben ezek a dolgok 
járulékos módon a hasznunkra ne legyenek. 

Ám a tudás ama fajtáinak, 
amelyek valaminek a létrehozásával foglalkoznak, 
más céljuk van, 
mint a puszta tudás és megismerés. 
Így az orvostudomány esetében a gyógyítás, 
az államtudomány esetében a helyes törvény, 
vagy más efféle. 
Szép dolog ugyan, 
ha az ember minden egyes szép dolgot megismer, 
ám az erény esetében mégsem az a legbecsesebb, 
ha azt tudjuk, hogy mi az erény, 
hanem ha megismerjük, hogy 
melyek a forrásai. 

Hiszen nem tudni akarjuk, hogy 
mi a bátorság, 
hanem bátrak akarunk lenni, 
és nem tudni akarjuk, hogy 
mi az igazságosság, 
hanem igazságosak akarunk lenni, 
mint ahogyan inkább akarunk egészségesek lenni, 
mint tudni, hogy mi az egészség,
 és inkább akarjuk, hogy jó legyen a közérzetünk, 
mint tudni, hogy mi a jó közérzet.

ARTISZTOTELÉSZ

A NAGY RONDA MACSKA

Lakik az utcánkban egy nagy, ronda macska.
Görbén sárgállik farka.
Háta púpos, füle széle mint a szénrosta,
szétáll a fekete csombók rajta.

Pedig de szép is ő nekem, de szép!
Fényes, feketén illanó Fenség!
Méltóságosan ül a kerítésen,
mint nyugdíjazott őrszem a lőrésben.

Övé a kert, az utca, a világ.
Csak saját belátása szabhat határt.
Amerre puha talpacskái suhannak,
lépten-nyomon irigy ebek ugatnak.

Óh, de ő csak a nagy, ronda macska.
Még senki sem volt, aki mást mondott volna.
Mindenkinek fancsalodik szája,
ha feltűnik sárga-fekete pofája.

De nekem a színe is tetszik, olyan szépen sárga.
Sosem jutott eszembe róla az hogy "ronda".
Csak amíg a sok megrovó tekintet,
el nem hitette velem, hogy igazuk lehet

Babits Mihály:

Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! 
  Gyermekkoromban két fehér 
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon 
  s úgy néztem a gyertyák közül, 
mint két ág közt kinéző ijedt őzike. 
  Tél közepén, Balázs-napon 
szemem pislogva csüggött az öreg papon, 
  aki hozzád imádkozott 
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az 
  oltár előtt, kegyes szokás 
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, 
  s ő se jól értett. De azért 
te meghallgattad és megóvtad gyermeki 
  életem a fojtogató 
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák 
  lobjaitól, hogy fölnövén 
félszáz évet megérjek, háladatlanul, 
  nem is gondolva tereád. 
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, 
  segíts, Sebasta püspöke! 
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, 
  hátra se nézünk, elfutunk 
a zajló úton, eleresztve kezetek, 
  magasabb szellemek – de ti 
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt. 
  Nem sért ha semmibe veszünk 
s aztán a bajban újra visszaszaladunk 
  hozzátok, mint hozzád ma én 
reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs! 
  ki mint a szepegő kamasz, 
térdeplek itt együgyű oltárod kövén – 
  mosolyogj rajtam, csak segíts! 
Mert orv betegség öldös íme engemet 
  és fojtogatja torkomat, 
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm 
  zihál, s mint aki hegyre hág, 
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, 
  kifulva, akként élek én 
örökös lihegésben. S már az orvosok 
  kése fenyeget, rossz nyakam 
fölvágni, melyet hajdan oly megadón 
  hajtottam gyertyáid közé, 
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs! 
  Hisz a te szent gégédet is 
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány 
  kivégzett: tudhatod, mi az! 
Te ismered a penge élét, vér izét, 
  a megfeszített perceket, 
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás 
  csatáját és rémületét. 
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, 
  okos felnőtt! Te jól tudod, 
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall 
  még az Isten jósága sem, 
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is 
  olyan nagy dolog a halál. 

MACSKAZENE

Mi a macskazene?

A macskamuzsika francia találmány, francia neve: charivari; közutálatnak örvendő személyek éjjeli zenéjének is mondhatnánk. Magyarországon nevezetesek az 1848-as macskazenék. Eleinte Petőfi intézte az előadásokat, később magától is tudta módját a nép. Például április 19-én, mikor a polgármestert és a városi tanácsot elkergették. Este végiglátogatták a detronizált urakat. A szónok, aki a tisztelgő népet vezette, fölállt a megtisztelt ház előtt a tribünre, mondván: 

"Ki az a semmirekellő, aki Magyarország fővárosában a magyar szabadságot elnyomni segített? " 

E kérdésre ezer ajak kiáltotta a megtisztelt nevet. A szónok folytatta: 

"Mit érdemel az olyan hivatalnok, ki Magyarország fővárosában megőszült, magyar kenyéren dudává hízott, s magyarul kenyeret kérni sem tud?" 

"Akasztófát"! - hangzott valamennyi torokból. 

"Ülhet-e zöld asztalnál tovább is, ki a népnek az igazságot mindig hamis mértékkel szabta?" 

"A pokolba vele! Ott morzsoljon kukoricát, láncon!" S ezután megszületett a végső jókívánság: 

"Fogadja tehát, tisztelt úr, sok érdemeiért díszes tiszteletét a népnek, és akassza föl magát!" 

Erre megzendültek a tülkök, vasfazekak, serpenyők és fütyülők. Ezrek kezdtek el ugatni, nyávogni, fütyülni és pisszegni. S azzal, sicc! Sicc! Egy házzal odébb hömpölygött a forradalmi tömeg. 

- Ez volt a macskazene - Magyarországon, 1848 izzó hónapjaiban.

KÖZVÉLEMÉNY BÜNTETÉS

közvélemény-büntetés

a megszokott rendtől akár tulajdonságaival, akár cselekvésével eltérő egyén felett a közvéleményben kialakult kifogásoló értékítéletnek, nézetnek (→ bűn) külsőleg megnyilvánuló, egyéni vagy csoportos, esetleg különböző eszközökkel való kifejezése. Közvetlen célja a megszégyenítés, egyes esetekben a kényszerítés. Szokásos és gyakori alakjai:

1. Kapcsolat megszakítása, kinézés.

Figyelemre nem méltatás, szóba nem állás, lenézést kifejező taglejtés használata, a találkozás célzatos elkerülése, a hátat fordítás, a köszöntés mellőzése, ill. nem fogadása, a kézfogás megtagadása, a levél felbontatlanul való visszaküldése, az ajtó szándékos becsapása, kilépés abból a közösségből, amelynek az illető tagja, vagy valamely személyi eszközének (pl. fonóban a rokkának, tanácskozásban kalapnak) a kitétele stb. Megnyilvánulási formái még: a kitessékelés, a → kimuzsikálás, kitáncoltatás. –

2. → Megszólás, kibeszélés.

Ez történhetett titokban, négyszemközt, de némely faluban szokásos volt a közvélemény-büntetés nyilvános kikiáltása. Pl. a Jászságban néhány helyen Szent György napján a falu szélén kukoricaszárból máglyát raktak, és ott mindenkit szabad volt nyiltan megszólni. Kalotaszegen a szapulás második napján bárkit szabad volt szidni, kibeszélni, megszólni. –

3. Csúfolás.

Sor kerülhetett rá szemtől szembe vagy hát mögött, pl. utána kiabálással, esetleg névtelen levél útján. Ide tartozik a pástilus , a papírgolyó, amelyre gúnyosan rá volt írva az elítélendő magatartás vagy esemény, s amelyet bedobtak a megszégyenített személy ajtaján, ablakán vagy udvarába. –

4. Szitok, átok, eskü.

Legenyhébb a szitok volt, a szómágia elvén alapuló rossz kívánása, pl. „húzzon össze a vizes görcs”. Ide tartozott az ördöggel vagy a fenével való fenyegetés. Az átok (elkárhoztatás, kiközösítés) súlyosabb volt, mert a nép hite szerint nem lehetett visszavonni, és azt tartották róla, hogy előbb-utóbb beteljesül. Az eskü az asszonyok fenyegetőzése volt. Az átokkal együtt járt sokszor a kitagadás. –

5. Eltemetés.

Akkor alkalmazták, ha valaki rosszul kapálta meg a földjét vagy szántatlanul hagyta azt. A föld egyik végében sírdombot hánytak, rá keresztet vagy egy-egy tengericsövet tettek annak jelzésére, hogy talán meghalt a föld tulajdonosa, és azért nem volt a földje megmunkálva. –

6. A külső megváltoztatása.

Régen hajlenyírással büntették a tolvajt, aki a vízimalomból lopott. Még nemrégiben is alkalmazták ugyanezt a közös munkában részt vevő és társaival szemben tolvajkodó személy ellen, akit közösen – leginkább pokróc alatt – meg is vertek. Több helyen (pl. Agárd, Nógrád m.) a teherbe esett leánynak a bába kontyot csinált; ha pedig menyasszony lett, párta és koszorú nélkül mehetett az esküvőjére és elvesztette azt a jogát, hogy a menyecskék között első helyen álljon a templomban, hátul a karzat alatt kellett állnia. –

7. Charivari, macskazene,

zángózás, csatrangolás (Körösnagyharsány), kikolompolás (Geszt, Almásmál). A múlt század eleje óta Békés és Hajdú-Bihar megyék, valamint Erdély egyes részeiről ismert az a szokás, hogy főleg fiatalokból álló kisebb csoport felkeresi a házastársát elhagyó, de később a házassági életközösséget visszaállító nőt, ritkábban férfit, és a ház előtt nagy csörömpölés, macskazene (dúdolás, éneklés, durrogás, fütyülés stb.) kíséretében házasságkötést utánzó szertartások között kigúnyolja, megszégyeníti. A szokás alkalmazására általában a család egységének a megóvása érdekében (Dömötör Tekla) került sor, sokszor a közvélemény kényszereszközeként. Máshol közvélemény-büntetést kapott, aki házastársa miatti gyásza idejének letelte előtt mással összeállt, házastársát megcsalta, vadházasságra lépett; a lány, aki férjet más faluból választott; a szülők, akik a megígért hozományt egy év után sem adták ki; a legény, aki a helyi szokás szerint „elrabolt” (megszöktetett) leányt nem akarta feleségül venni. A szokást elsősorban a Sárrét prot. falvaiban gyakorolták, szórványosan másutt is előfordult. A zángózás nagy rokonságot mutat a Franciao.-ban charivarinak nevezett szokással, de korábban valamilyen formában szinte egész Ny-Európában ismerték. –

8. Tuskóhúzás:

→ vénlánycsúfolás (→ még: átok, → meghurcolás) –

Irod. Angyal Pál: A közvélemény-büntetés (Bp., 1933); Szendrey Ákos: Népi büntetőszokások (Ethn., 1936); Dömötör Tekla: Erscheinungsformen des Charivari im ungarischen Sprachgebiet (Acta Ethn., 1957).

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON

A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG

Polgári engedetlenség  

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 

Erőszakmentes jogellenes tiltakozási forma, a hatalommal való együttműködés valamilyen fokú nyilvános megtagadása, annak tevékenysége miatt. Célja a hatalom közérdekű tevékenységének megváltoztatása vagy annak javítása.

Fokozatai

a) Nem engedélyezett békés tüntetés, tiltakozás a közigazgatás tevékenysége ellen: 

tiltott ülősztrájk
tiltott útlezárás
létesítmények, területek önkényes elfoglalása

közigazgatási intézmény rendezvényének megzavarása

b) a közigazgatási törvény, rendelet vagy utasítás megtagadása: 

a közpénz befizetésének megtagadása

a katonai szolgálat megtagadása

c) a meglévő közigazgatás és a közintézmények semmibe vétele és helyettük új létrehozása.

Vélemények a polgári engedetlenségről

Henry David Thoreau „A polgári engedetlenség iránti kötelesség” című műve szerint, egy magasabb rendű törvény alapján minden embernek kötelessége megtagadni az együttműködést és elviselni az ezzel járó büntetést, ha az állam igazságtalan politikát folytat.

Mahatma Gandhi szerint a polgári engedetlenség „az ember veleszületett joga, melyet nem lehet feladni az önbecsülés elvesztése nélkül”, de csak akkor szabad élni vele, ha az engedetlenek ezt megelőzően már minden más tiltakozási formát (például tárgyalás, petíció, jogi út) kipróbáltak.

John Rawls szerint akkor lehet polgári engedetlenségi akciót kezdeményezni, ha olyan veszélyhelyzet áll fenn, amely ellen már nem lehet a szokásos demokratikus és választásokon alapuló módszerekkel felvenni a harcot.

Gene Sharp (1929–, ejtsd: Sharp) szerint, szinte biztos sikert arat az olyan erőszakmentesen végigvitt polgári engedetlenségi akció, amelyhez sokan csatlakoznak.

VÁCI MIHÁLY:

MINTHA

 

Ez a folyó itt mintha folyna,

az éj is mintha éjjel volna;

- az ember mintha olyan volna,

milyennek lenni lenne dolga.


 

Mintha élet lenne az élet,

éltetne is , míg csak leéled,

s mintha elég is lenne néked

mindaz, mivel végül beéred.


 


Én is mintha önmagam lennék,

sugárzik bennem néhány emlék,

pedig más vagyok régesten rég,

nem az mi voltam, s mi lehetnék.


 

És te is mintha csak te lennél,

mikor nevetsz , mintha nevetnél,

s mert felderengsz még, hogyha fény ér,

éppen olyan vagy, mintha élnél.


 


Minden dolog teszi a dolgát,

az érdem elnyeri a zsoldját,

a szó olyan, ahogy kimondják,

Mi a bajod? Tudod? Na szólj hát!


 

A szeretet mintha szeretne,

a szerelem mintha lehetne,

a hit mintha még hitegetne,

s mintha hinni lehetne benne.


 


Minden dolog épp olyan mintha

öntökélyére lenne minta;

tökéletes hinta a hinta,

a kulcs az ajtókat kinyitja.


 

Ami van mintha tényleg lenne,

a teremtés mintha teremne,

a lét mintha tényleg létezne,

a rend is mintha rendbe lenne.

SPORT PUSZ FOCI ÉS HUMOR II.

 

Mit küldtek volna az ukránok nekünk levélben, ha mi nyerjük az EB pályázatot?

- ???

- Jók voltatok...Stop. Gratulálunk...Stop. Földgáz...Stop. Kőolaj...Stop.

*

Focista mondja a haverjának:

- Láttad a legutóbbi meccsünket? Lőttem két gyönyörű gólt!
- Nem láttam. És mennyi lett a végeredmény?

- 1:1.

*

- Hát ez mindennek a teteje! Nekem azt mondod, hogy a nagybátyád temetésére mégy, és most itt látlak a labdarugó mérkőzésen! - dorgálja a tanár a diákot.
- Várja csak ki a végét, tanár úr! A nagybátyám a bíró...

*

Játékosokat keresünk!

Az újraszerveződő Magyar Labdarúgó válogatottba játékosok kerestetnek.

1 fő Kapus:
- Kinyúlott, régi szürke NDK-s mackóalsó.
- Képesség bravúrokra, de nem fontos.
- Szögletek, beívelések gólvonalról való végignézése, néha kijövetel de csak kizárólag a csatár enyhe megzavarása miatt.
- Mindig a következő meccsre koncentrálás.

4 fő védő:
- Csiga kezdősebbessége. (100 méter / 20mp)
- Labdaelpattanás 2-3 méter.
- Zselézett ( S. Vilmos-féle) haj.
- Megfordulás, mint a csuklósbusz.
- Kb. 150000 féle csúnya szó ismerete, használata.
- Pitbull tekintet, darabos mozgás.
- Fejelés csak 2 kannás bor után a kocsmában.

4 fő középpályás:
- Passzolj úgy hogy a labdával, hogy kb. 10 méteres körbe betalálj.
- Több fölé, mellé, mint ahányszor a kaput eltalálod.
- Magas labdák nem ismerete.
- Kevés futás, de ha kocorászol, az is jó.
- Erős csipőre tett kar.
- 15 köpés / perc

2 fő csatár:
- Támadó menyét tekintet.
- -150 es IQ.
- Sörhas.
- Több piros, mint gól.
- Lesszabály nem ismerete
- Klubszinten kispad erős koptatása, de nem szükséges hogy legyen klubbod.

Kérlek, ha mindezen képességeknek nem vagy a birtokában, jelentkezz!

Cserébe:
- Napi 1,5 óra edzés ( kivéve vasárnap).
- Kocsi, lakás.
- Mocskos nagy fizetés.
- Te lehetsz a discoban a legmenőbb arc.

 *

- Hogy hívják a japán focistát?
- ???
- Stop Lee.

*

- Mit mondott Materazzi Zidane-nak a VB döntőn?

- ???
- "Úgy focizol, mint egy magyar!"

*

- Mit csinál a haldokló focista?
- Az utolsókat rúgja.

*

Két kedvenc sportom van: a sörkorcsolya és a 100 női mell.

A mérkőzés után az edző így szól a csatárhoz:
- Öregem, téged csak két dolog akadályoz abban, hogy jó futballista legyél!
- Micsoda?
- A két lábad.

*

- Mit mond az UTE drukker miközben WC-zik?
- Bene gyere!!!

*

- Ki az abszolút MTK drukker?
- Aki azt hiszi amikor fáj a hasa, hogy a Sándor Csikar!

*

- Ki az abszolút Fradi drukker?
- Aki azt hiszi hogy a de Gaullt Albert Flóri rúgta!!

*

Sakk
Két takarító beszélget a sakk klubban..Megszólal az egyik:
-A Portis Lajos!

*

Károly nagy fociszurkoló. Késő éjjelig a tv előtt ült és a meccset nézte. Reggel a felesége megkérdezi:
- Hogy végződött a meccs?
- 0:0
- És az első félidő?

*

Kovács kérdi a haverját:
- Figyelj, te miért sántítasz?
- Semmiség, egy szimpla focibaleset!
- Nem is tudtam, hogy szoktál focizni.
- Nem is. Csak tegnap kikapott a válogatott, és mérgemben belerúgtam a tévébe.

*

- Mi mond a futball bíró üzentrögzítője?
- ???
- A sípszó után hagyjon üzenetet.

*

- Hogy hívják a telephely nélküli sportegyesületet?
- Sehol SE.

*

A csatár sorozatban hagyja ki a jobbnál jobb helyzeteket. Amikor már huszadszor lő az üres kapu fölé két lépésről, szomorúan fordul a játékostársához:
- Úgy látszik, ma nincs szerencsém!
- Dehogy nincs, ez a mi kapunk!

SPORT PLUSZ FOCI ÉS HUMOR I.

Uram, fordítva tartja az újságot - figyelmezteti az egyik utas a villamoson a másikat. 
- Tudom, de csak így láthatom a csapatomat az első helyen.

*

- Én a legkisebb srácról is azonnal megmondom, hogy milyen posztra alkalmas! - büszkélkedik a labdarúgóedző. 
- Ez óriási! És hogyan? 
- Azt mondom neki, fusson végig a főutcán. Ha kikerüli a lámpaoszlopokat, akkor csatár lesz belőle. Ha nekiszalad, akkor védő.

*

Az asszony mérgesen mondja a férjének:
- Mindig az-az átkozott futball! Más téged nem is érdekel. Te még azt sem tudod, melyik évben vettél feleségül!
- Dehogynem, anyukám, egészen pontosan emlékszem. Abban az évben verte meg a Fradi az Anderlechtet a Bajnokok ligájában.


*

Gazsi és Marci futballmeccsre mentek. Egy üveg pálinkát is vittek magukkal és megbeszélték, hogy amikor gól esik a meccsen, lehajtanak egy-egy fél kupicával. A meccs befejeződött, a végeredmény 0:0. Nagy csend után Marci leverten megszólal:
- Gazsi, menjünk el inkább kosárlabda meccsre.


*

A 10 legidegesítőbb női kérdés a foci EB alatt:

Kik játszanak az izék ellen?
Átkapcsolnál amíg megnézem a Lucecítát?
Te, a Figónak van felesége?
Szerinted melyik csapatnak szebb a meze?
Akinek nincs labdája, az miért fut?
A hosszabbításra is kiváncsi vagy?
Összesen hány félidő van?
A németek miért rúgnak olyan erősen?
Te, azért lassítják a képet, mert a Vitray már öreg?


*

A bíró a futballmérkőzés előtt magához hívja a két csapatkapitányt. 
- Még valamit, fiúk! Nem akarok semmiféle durvaságot vagy verekedést! 
- Ez az utolsó kívánsága, uram?


*

Egy sportrajongó férfi állandóan sportújságokat olvas, és minden meccset megnéz a tévében. Egyik este is az ágyból nézi a közvetítést. A felesége egyszer csak dühösen felpattan, és kihúzza a tévé zsinórját a konnektorból.
- Most meg mi a baj? - kérdezi a férj.
- Elegem van ebből, már több mint egy hónapja nem voltunk együtt! Most pedig igenis a szexről akarok veled beszélni!
- Oké. Mit gondolsz, Beckham hetente hányszor csinálja a feleségével?


*

Idősebb Fradi-szurkoló készülődik az esti meccsre. A felsége nézi, amint férje csupa zöld-fehérbe öltözik. Egyszer csak megszólal:
- Apukám, ahogy elnézlek, Te jobban szereted a Fradit, mint engem.
- Anyukám, ahogy elnézlek, lassan már az Újpestet is!


*

- Mit csinál a magyar futball-válogatott, ha megnyerik a foci VB-t?
- Kikapcsolják a Playstation-t.


*

Egy férfi sántikál az utcán. Szembejön vele egy barátja.
- Hát veled meg mi történt?
- Csak egy kis futball-sérülés.
- Nem is tudtam, hogy focizol.
- Á, dehogy! Tegnap meccset néztem és belerúgtam a tévébe.

*

Egy focista panaszkodik egy szurkolónak:
- Képzelje, 8 hónapja nem kapunk fizetést! 
Mire a szurkoló: 
- Én meg már 20 éve nem láttam focit.

*

Egy Rangers szurkoló mondja barátainak:
- Amikor a csapat nyer, a kutyám a mancsaival tapsol. Amikor veszítünk, szaltókat csinál.
- Hányat? - kérdezik barátai.
- Az attól függ, mekkorát rúgok belé.

*

Miért kell óvatosan kinyitni a Nemzeti Sportot?
- ???
- Hogy ki ne essen a Fradi.

*

Focimeccsen egy nő állandóan bekiabál:
- Hülye bíró! Te féleszű barom! Hogy szakadt volna a fejed az anyádba!
Az egyik néző, akit már nagyon idegesít, beszól neki:
- Hagyja már azt a szegény bírót, nem csinált az semmi rosszat!
Mire a nő:
- Ne mondja már! Elvégre mégiscsak az én férjem, nem a magáé!

*

A magyar válogatott barátságos meccset játszik a Wembleyben. Az angolok kellőképpen "komolyan" veszik a találkozót. Úgy döntenek, hogy sörözni mennek, elég, ha csak Rooney játszik egyedül, a magyarokat egymagában is megveri.
Ahogy iszogatnak a kocsmában, jön is a hír, hogy Rooney a 4. percben gólt rúgott, 1:0.
Elégedetten emelgetik a korsókat, de újabb hír valahogy nem jön.
A 85. percben érkezik a hideg zuhany: a magyarok egyenlítettek. Az angol játékosok azonnal a buszba ugranak, és irány a stadion. Ott kapják a hírt, hogy a hosszabbítás második percében a magyarok újabb gólt rúgtak és megnyerték a meccset. Rohannak az öltözőbe, Rooney ül az egyik padon és nagyon lógatja a fejét.
Rögtön nekirontanak:
- Wayney, mi történt? Hogy veszíthettünk?!?
- Ne haragudjatok, fiúk, nem sokat tehettem, még a 13. percben kiállítottak... 

 *

Két öreg focista beszélget:
-Van egy jó és egy rossz hírem, melyiket mondjam először?
- A jót!
- Ha meghalsz, és a mennybe jutsz, bekerülsz a Mennyei válogatott csapatába!
- Ez nagyszerű hír! Mi a rossz?
- Holnap meccsed van! 

*

- Melyik a magyar nemzeti sportág?
- ??? 
- A háromtusa.
- Az meg mi? 
- Futás a kocsmába, súlyemelés, talajgyakorlat...

HOVA LETT A FIX TÉVÉ?

 

Van más megoldás!

Országjáró beszélgetéssorozat 6.
Szent Korona Szolgálat (info@szksz.hu, 20/3921139, 1519 Budapest Pf.: 294) „Együttműködési nyilatkozat” http://eunyet.hu/hirlevel/08070801.doc 


 
„Ez a piaci fundamentalizmus, amely a reagani-thatcheri idők óta a meghatározó hitvallás volt, most megbukott - állítja Soros. 
A krízis szerinte újfajta gondolkodást, paradigmaváltást igényel - ez endogén1 válság, amelyet a pénzügyi rendszer önmaga hozott létre.” (Népszabadság: Soros még nem látott ekkora válságot mti.hu 2008. október 14. 08:00 - http://www.mti.hu/cikk/316561/)
A liberális kapitalizmust kiszolgáló politika (akár parlamenten belül, akár azon kívül, akár tudatosan, akár nem) visszafordíthatatlan vészhelyzet felé sodorja Magyarországot, mert a bukást okozó hitvallás gondolkodási módjának (paradigmájának) továbbélését támogatja, amely nem a belső eredetű (endogén) ok megszűntetésére, hanem annak átalakítására épül. 
Ez az átalakulás Magyarország lakói 95 %-át érintő teljes létfeltételei-megvonással elviselhetetlenné fokozza a „szenvedhetetlen igát” (Rákóczi).
Ezzel a gyakorlat igazolja Einstein megállapítását: „Azt, ami elromlott, nem lehet azzal a gondolkodási móddal megjavítani, ami a romlást előidézte.”
A gondolkodási mód (paradigma) váltás tehát azt jelenti, hogy 
a neoliberális gondolkodási módot fel kell váltani a Szent Korona értékrendben megvalósuló szabadság gondolkodási módjával!
Annak megismertetésére, hogy a Szent Korona szabadság értékrendje milyen megoldást ad a világgazdasági válság és hatásai megszűntetésére, 
2008. november 8-tól 2009. március 14-ig országjáró körutat szervezünk,
amelynek minden rendezvénye nyilvános lesz, és az interneten élőben, illetve a rendezvény utáni hétfő estétől felvételről követhető a http://szksz.hu honlapon.
(A sorozatot első szándék szerint a FIXTV-ben akartuk megrendezni. Erre vonatkozóan október 16-án megállapodtam a tulajdonosokkal. Október 28-án megszűntették a FIXTV adását.)
Az országjárás célja: 
Tettre ébreszteni az embereket.
1. Tudatosítani, hogy nem lehet feltartott kézzel várni a nemzet kivégzését, hanem tettekkel megvalósított önvédelmet kell folytatni, ősi törvényeink értelmében (Ius resistendi et contradicendi – Ellentmondás és ellenállás joga)
2. Készüljünk fel arra, hogy 2009. március 15-én a Parlament előtt érvényesíteni fogjuk az Országgyűlés feloszlatására és Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására vonatkozó követelésünket.
3. Amennyiben az Országgyűlés nem oszlatja fel önmagát (ebben az esetben a Köztársasági elnök nem írhat ki Alkotmányozó Nemzetgyűlést), akkor március 15-én a követelők kikiáltják magukat Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek.
[Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogalapja az 1948. évi XX. tv.-ben (tévesen: Alkotmány) lévő joghézag. – Részletesen: Ki a törvényellenes? http://eunyet.hu/hirlevel/061129.doc]
A „Van más megoldás” sorozattal akarjuk elősegíteni azt, hogy 
2009. március 15-én a budapesti Kossuth téren legalább másfélmillió követelő legyen jelen.
1 Endogén: Belső eredetű, belső keletkezésű. (Magyar Értelmező Szótár - http://ertelmezoszotar.atw.hu/)
_____________________

A hazaárulás gyakorlati hatása

Oroszországból nem kapunk gázt1 (ami előre látható volt2), ezért az erőművek átállnak a – gyakorlatilag olajra épülő – „alternatív” tüzelőanyagok használatára.
Óföldeák alatt van annyi földgáz3, ami biztosítja, hogy ne gázimportőrök, hanem gázexportőrök legyünk4, különösen azért, mert nem csak ott található a magyar föld alatt a most hiánnyá váló fűtőanyag5. Csakhogy ez a földgáz nem a mienk.
Átállnak az erőművek olajfűtésre. Az olajat is idegenből hozzunk, ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetet teremtve maguknak, mint a földgázzal. Pedig olajunk is van6.
Van egy bányatörvényünk, ami nem a mi érdekeinket szolgálja, hanem annak a neoliberalizmusnak a diktátuma, amely most éli utolsó napjait.
Van egy kormányunk és van egy ellenzékünk, ami egygyökerű, hazája nem Magyarország, hanem a Washington – London - Tel Aviv tengely által összetákolt Kozmopolisz. 
Van egy budapesti parlament, ami Magyar Országgyűlésnek nevezi magát, de semmi köze ahhoz a magyarsághoz, aminek legfőbb kincse a szabadság, és semmi köze ahhoz a Szent Korona értékrendhez, amely nemcsak ígéri az állam és ember szabadságát, hanem biztosítja feltételeit is, elsőként a magyar földön, föld alatt és föld felett lévő kincs – így a földgáz és a kőolaj - védelmét, amelyre épül a Magyar Szabadság.

Van egy nép, amely lassan alakul Magyar Nemzetté, mert mételyezi a népi hagyományokat eltiporni akaró európai civilizáció áfiuma, amely ellen való orvosság az a szentkoronaiság, amelyet ezeregyszáz év elhomályosított és most a homályt az atyai őseink hagyományaihoz hűtlen dogmatikusok egy nagyobb homállyal akarják eloszlatni.
Van még Magyarság, amely ellenáll az erőszaknak, legyen az püspöki, politikai vagy gazdasági eredetű, és visszaveszi szabadságát és mindazt, ami magyar érték.
És vannak Magyar Emberek, akik érzik, tudják, hogy a Magyarság érdeke csak Egységben érvényesülhet, és ez az Egység nem pártokban testesül meg, csak az Egységet kifejező Szent Korona Szolgálatában.  
Kedves Magyar Testvérem!
Ne higgy annak, aki azt mondja, hogy a Szent Korona értékrend egy valamikor volt, és valamikor lesz hatalom, de vedd észre: most kell hatalomra emelni!
Ne higgy annak, aki azt mondja, hogy a gyarmatbirodalomban van olyan érték, ami felemel minket, de vedd észre: az erőszakkal keltett megosztottsággal elveszik természetes életterünket, amely fennmaradásunk alapja!
Ne higgy annak, aki azt mondja: szabadságunkat bármiért el lehet adni, de vedd észre: a szabad nemzetek, államok képesek szerves egységként élni!
Kelt Szegeden, 2009. január 6-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
_______________________
1 Kedden 15.30 órakor leállt Ukrajnából az orosz földgáz szállítása Magyarország felé
Leállt a gázszállítás Ukrajnából - mti.hu 2009. január 6. 17:00 - http://www.mti.hu/cikk/340488/

2 E.ON Földgáznál felhalmozódott veszteség már a cég fizetőképességét veszélyezteti. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az oroszok elzárják a gázcsapot.
Veszélyben a lakossági földgázellátás - hirtv.hu 2008-11-20 08:30 - http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=245726

3 A 600-1000 milliárd köbméterre becsült gáz kitermelésének megkezdése után már az első néhány évben akár 5000 milliárd forint bevételre is szert tehet az állam a bányajáradékokból. A makói gáz ugyanakkor nem fogja levinni a hazai lakossági árat. A világban ugyanis általános gyakorlat, hogy felkutató és kitermelő adja el a gázt, mégpedig piaci áron, az állam pedig a járadékból és az adókból jut nagy bevételekhez.
Ötven évre elég gázkészlet kitermelését kezdhetik meg idén Makónál - hirado.hu 2007. január 5. 19:01 - http://www.hirado.hu/cikk.php?id=174708

4 A magyar törvények szerint a kitermelt földgáz után bányajáradékot kell fizetni, ami jelenleg 12 százalék mértékű.
A makói kitermelés megindításának az sem lehetne akadálya, hogy az orosz Gazprommal 2015-ig szóló hosszú távú szerződésünk van meghatározott mennyiségű gáz átvételéről – közölte lapunkkal Balázs István, a Magyar Energiahivatal osztályvezetője. A földgáz iránt ugyanis töretlen a kereslet Európában így akár az orosz, akár a makói gáz is korlátlanul értékesíthető lenne, arról nem beszélve, hogy itthon egészséges árversenyt is beindíthatna a konkurencia megjelenése.
Gázexportőrök lehetünk - fn.hu 2006. október 4. - http://www.fn.hu/cikk/00140000/145150/gazexportorok_lehetunk.php

5 A 2006-ban felfedezett gázmező hasznosítására már folynak az előkészületek 
Ismét próbafúrások kezdődnek a Szabolcs megyei Penészlek közelében. A község határában tavaly ősszel találtak egy hatalmas kiterjedésű földgáz mezőt. A szénhidrogén nemcsak a tulajdonosaknak, hanem a településnek is hasznot hozhat.
Fúrások a penészleki gázért - hirado.hu 2007. április 24. 09:25 - http://www.hirado.hu/cikk.php?id=201102

6 A Matra által száz százalékban birtokolt koncessziós terület a Matra közlése szerint 2,297 négyzetkilométer, az egyik fúrási hely Somogysámson, a másik, kisebb lelőhely pontos nevét nem közölték.
Az előbbi térségben régebben is folyt kitermelés, már 1983-ban eredménnyel
Hatalmas olajlelőhelyre bukkantak Magyarországon! - MTI/hirado.hu 2006. szeptember 25. 15:27 - http://www.hirado.hu/cikk.php?id=150472
__________________________

A meg nem hunyászkodók felelőssége
Eddig és nem tovább!
Gondoljon mindenki el azon, hogy ki szenved több veszteséget: az ezeregyszáz éve meghunyászkodó magyarság, vagy az erőszakos megosztottságot el nem fogadó palesztinok1? 
Megfélemlít, hogy a palesztinok egy izraeli életért 300 gyermek, nő, férfi életével fizettek? Mi ez ahhoz az áldozathoz képest, amit 55 év alatt 8 millió magzat meggyilkolása jelent? Mi ez ahhoz a tömegmészárláshoz képest, ami a tömeges nyomor, a lelki, szellemi, testi kiszolgáltatottság okoz?
Gondoljon mindenki el azon, hogy a meghunyászkodás milyen „egységet” eredményez: a birkák nyájba húzódását. 
Ha netán kétségei lennének e felől, kérdezze meg a budapesti parlament bármelyik képviselőjét: „Ugyan, kedvesem, miért nem járatod most a szád az Izrael által elkövetett népirtás ellen? Ez nem Gyurcsány és nem Orbán, akiket gyalázni az erőszakos megosztottság fenntartása érdekében – a kiosztott szerepek szerint – kötelező. Ez lényegi állásfoglalást kíván, nem öncélú gyűlöletkeltést!”
Gondoljon mindenki el azon, hogy a megosztó erőszakot kik gyakorolják, a neoliberalizmus helytartóit támogatva?
Ha netán nem tudná, kérdezze meg a Magyar Püspöki Konferenciától: „Ugyan, drága püspök uraim, miért hallgatnak, miért nem adnak ki közleményt a keresztény erkölcs nevében a palesztinok elleni népirtás elítélésére, úgy, ahogyan a keresztény erkölcs elleni2 államszövetségbe történő belépésünk segítésére kiadtak?3” 
Aki atyai őseink hagyományát, a Teljes Tudást és a Szabadságot tartja a legfontosabb értékeinknek, 
nem tűri tovább az erőszakosan ránk kényszerített meghunyászkodást és összehangolt munkával tesz az erőszak ellen, a Szent Korona értékrendjének visszaállításáért!

Kelt Szegeden, 2008. december 29-én.
A keresztény értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

1 A zsidó állam - indoklása szerint - azért kezdett eddig soha nem látott méretű műveletet a Hamász radikális mozgalom ellen, hogy véget vessen az izraeli területek ellen irányuló rakéta- és aknavetős támadásoknak.
Az a tény, hogy a második legnagyobb izraeli kikötőváros, Asdod a palesztinok célkeresztjébe került, megerősíti Izrael azon aggodalmát, miszerint a palesztin fegyveresek képesek a nagyobb izraeli városokat rakétáik hatótávolságába vonni.
Folytatódtak az izraeli légi támadások a Gázai övezetben, több mint 280 halott - mti.hu 2008. december 28. 20:05 - http://www.mti.hu/cikk/338423/

Iszmáil Hanije, a Hamász-kormány vezetője leszögezte: az izraeli támadások nem kényszerítik térdre a radikális mozgalmat, még akkor sem, ha megsemmisítik a Gázai övezetet. Kijelentette: ennél visszataszítóbb mészárlást még nem láttak a palesztinok.
Harmadik intifádára szólított föl a Hamász vezetője - mti.hu 2008. december 27. 21:40 - http://www.mti.hu/cikk/338371/

2 Nem EU-párti az új pápa a European Voice szerint - mti.hu 2005. április 22. 10:50 - http://eunyet.hu/hirlevel/06012801_02.doc - http://www.mti.hu/eu/cikk/62989/
3 A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata az Európai Unióhoz való csatlakozásról – http://eunyet.hu/hirlevel/030314.doc - az eredeti cím, ahol már nem található: http://www.kereszteny.hu/kurir/lapszemle.php?ID=2003-03-14&LID=858, most is elérhető címek: http://www.eu.pecs.hu/Kiadvanyok/Katolikus.doc, http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.03.23/0401.html
_________________
„a neoliberális gazdaságpolitikának befellegzett, s ha nem lesz sokkal szigorúbb az államok pénzügyi szabályozása, akkor a mostani válságot újabb és újabb lufik kipukkanása követi majd.” (Soros: akár profitálhat is a válságból Magyarország - hirtv.hu 2008. november 11. 22:05 - http://www.hirado.hu/Hirek/2008/11/11/21/Soros_akar_profitalhat.aspx)

„most már elkerülhetetlen a mély recesszió1, és a depresszió2 lehetősége sem kizárt” (Soros: elkerülhetetlen a mély recesszió, nem kizárt a depresszió - mti.hu 2008. november 14. 07:00 - http://www.mti.hu/cikk/325811/)
1 Recesszió: (gazdasági) hanyatlás, összehúzódás, a gazdasági kör hanyatló szakasza, a gazdasági tevékenység csökkenése (Magyar Értelmező Szótár - http://ertelmezoszotar.atw.hu/)
2 Depresszió: Lehangoltság, nyomott hangulat, kedvetlenség; sokszor mint elmebaj tünete.
Közgazdasági szaknyelven: a gazdasági válság mélypontja, pangás. (Magyar Értelmező Szótár - http://ertelmezoszotar.atw.hu/)


„Rettenetes volt látni azt a rengeteg provokatív, ostoba és a történelem szemétdombjára való szurkolói plakátot is, amelyek hol gyalázták a szlovákságot, hol pedig kétségbe vonták állami létüket – mondta Eörsi Mátyás. Szégyelljük magunkat azért, hogy a magyar szurkolók megsértették a vendéglátókat – tette hozzá a bizottság SZDSZ-es elnöke. (Eörsi: Aki Nagy-Magyarországról fantáziál, az vagy őrült vagy gazember - hirtv.hu 2008-11-12 18:48 - http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=244363

"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" (Pio atya)

Magyarország Szent Korona eszme szerinti 
Szabadság Alkotmánya
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja: 
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint 
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek


3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. 
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
4. §
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, 
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok 
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
 


Az államhatalom választása és működése 

Közvetlen népakarat nyilvánítás
Választás Népszavazás
Alapválasztás Időközi választás 
Nemzetgyűlés
Első (Alkotmányozó) Évenkénti rendszerességű
Nemzetgyűlés elnöke Magyarország elnöke
Nemzeti Tanács Kormány
Honvédelmi Tanács Országgyűlés
Bíróság Ügyészség Alsóház Felsőház
Legfelsőbb Bíróság elnöke Legfőbb ügyész Alsóház elnöke Felsőház elnöke
Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank Települési önkormányzatok Társadalmi csoportok önkormányzatai

A jogrendszer felépítése 

Alkotmány
Alaptörvény Alaptörvény szintű főtörvény Nemzet-közi szerződés
Főtörvény
(Az emberi alapjogok és kötelezettségek, Az államigazgatás, A családjogi, Vallás- és művelődésügyi, Az egészség, A gazdasági, A természet-kapcsolat, A büntető) A társa-dalmi csoportok főtörvénye  
Résztörvények Önkor-mányzati rendeletek Kormány-rendelet Résztörvények 
Jogszabály végrehajtási utasítása Miniszteri rendelet Jogszabály végrehajtási utasítása Jogszabály végrehajtási utasítása

HÓESÉS DAL

Udvaros Dorottya : Hóesés - dalszöveg

Vasárnap délután, nézd, mindent elborít az a hó, 

mit vártunk lent a sár helyett
Megjött a hóesés, és aki égre néz, 
a szemét nem tudja nyitva tartani

Mert a hó vastagon kavarog
Végre az, az, amit akarok
Ez egyszer az, amit akarok
Eljött és vastagon kavarog

Vasárnap délután, és semmi lárma nincs, 
csak neszek, és gázolsz kristályszőnyegen
S ahhoz hogy így legyen, várnom kellett nekem, 
sár helyett nagyon kívánni hóesést

Hát megjött, gazdagon kavarog
Ez egyszer az, amit akarok
Végre az, az, amit akarok
Eljött és gazdagon kavarog

Húzz fel másik cipőt, gyorsan, úgy készülődj,
mint egy nagy út előtt, nagyon nagy út előtt
Mintha más, távoli várost hódítani indulnál,
gyere, vágjunk neki

Vasárnap délután várost hódítani gyere el, 
mert végre itt a hóesés
Vártunk rá eleget, eljött a sár helyett, 
a szemünk nem tudjuk nyitva tartani

Mert a hó vastagon kavarog
Végre az, az, amit akarok
Ez egyszer az, amit akarok
Eljött és gazdagon kavarog

DÉS-BEREMÉNYI

BÚCSÚLEVÉL - TESTAMENTUM

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy

én csak egy rongybábu vagyok,

és még egy kis élettel ajándékozna meg,

azt maximálisan kihasználnám.

Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok,

de meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak,

nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.

Keveset aludnék, többet álmodnék,

hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel

hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak,

és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.

Ha Isten meg ajándékozna még egy darab élettel,

egyszerű ruhába öltöznék,

hanyatt feküdnék a napon,

fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek,

amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát,

pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek,

de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy

a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tőletek, emberek...

Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni,

anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött

először szorítja meg parányi öklével az apja ujját,

örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy

egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra,

amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tőletek,

de valójában már nem megyek vele sokra,

hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz.

Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni,

erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy

a lelked őre lehessek.

Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak,

azt mondanám neked, "szeretlek",

és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap,

és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy

jóvátegyük a dolgokat,

de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk,

szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek,

és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak.

Lehet, hogy ma látod utoljára azokat,

akiket szeretsz.

Ezért ne várj tovább,

tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap,

sajnálni fogod azt a napot,

amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra,

és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy

teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz,

mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk,

szeresd őket és bánj velük jól,

jusson időd arra, hogy azt mondd nekik,

"sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm"

és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért.

Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket.

Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek,

mennyire fontosak neked.

Gabriel García Márquez

Faludy György

ÓDA A MAGYAR NYELVHEZ.



Most, hogy szobámban ér az est setétje

te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje

s ajkad, melyről az esti fák alól

először szólt az ének magyarul.

Arcod mongol emléke rég ködös

de titkunk itt e földön még közös

s a te dalod kísér utamra fájón

messze e tájon.



Magyar nyelv! Vándorutamon kísérőm

sértett gőgömben értőm és kísértőm

te hangolás barangoló kalandom

te zengő és borongó hang a lanton

bőröm, bérem, bírám borom, míg bírom

és soraimmal sorson túl a síron,

kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:

mennyei poggyász.



Magyar szó! Múltam és jövendő sorom

Népek közt sorom és mindegyik sorom,

Háza-hazám lovacskám, csengős szánom

és a dal a számon, mit kérnek majd számon

nincs vasvértem, páncélom, mellasom,

de Berzsenyivel zeng a mellkasom

s nem bír le ellenség, rangomba törvén,

sem haditörvény.



Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,

de én itt állok az ikes igékkel.

Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:

a hangutánzó szók utánam szállnak,

mint sustorgó füzesbe font utak

felett alkonykor krugató ludak

s minden szavamban százszor látom orcád,

bús Magyarország.



Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek

ahol a fák, mint holt igék kiégtek.

Ős szók: a szemhatárról századok

ködéből még derengő nádasok,

gyepűs vápákon elhullt katonák,

ti bíbicek, bölények, battonyák.

miket vadásztak vén csillyehajókról

s lápos aszókon.



Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,

mély hangok: alkony violasötétje,

káromlások veszelytő vadona,

mondatszerkesztés pogány pagonya,

kötőszók: sok-sok illanó fodor,

s hangsúly, te vidám, hangsúly te komor

lelkünk dolmánya, szőttesen, világszép

búzavirágkék.



Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,

karók, keresztek és bitófák árnya.

Melléknevek, gazdag virágbarázdák,

Busák, buják, burjánzók és garázdák,

S ti, mellérendelt, kurta mondatok

mint paprika, ha füzérben vereslőn

lóg az ereszről.



Ragok: szegények szurtos csecsemői,

kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni.

És E-betűk serege: fekete

mezőn zsellérek koldus menete.

s ti kongó-bongó helyhatározók,

kukoricásban jó irányt hozók,

ban-ben-bim-bam: toronyból messzehangzó

könnyű harangszó.



Jelentőmód. Az aszály mindörökre

ráült a magyar, repedt rögökre.

Magánhanzó illeszkedés! Kaján

törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?

Mi vagy? Fülledt ötödfél százada

robotja tört paraszt alázata,

vagy összhangunk, mely bolgogult utakra

messze mutatna?



És fönevek, ti szikárak és szépek

ti birtokos ragokkal úri népek,

országvesztők, önteltek és hitványak

s ti elsikkadt, felőrölt állítmányok,

megölt, vagy messze bujdosó fiak,

Hajnóczyk, Dózsák, meg Károlyiak,

ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal

és a hazánkkal?



Parasztok nyelve, nem urak latinja

nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,

magyar nyelv! fergetegben álló fácska,

hajlongasz szélcibáltan, megalázva-

s ki fog-e tövised lombbal hajtani?

Arcunkat rejtő Veronika-kendő

és a jövendő.



Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk

és forró, mint forrongó szellemünk.

Nem teljesült vágy, de égő ígéret,

Közös jövő és felzengő ítélet,

nem hűs palackok tiszta ó-bora,

nem billentyűre járó zongora,

de erjedő mustkönnyeinkben úszó

tárogatószó.



(Párizs, 1940 május

 

ELLENŐRZŐ VAGY ÜZENŐ FÜZET

VALÓDI BEÍRÁSOK ELLENŐRZŐKBE 

"Szellemessége és feltűnési viszketegsége a pofátlanság határait súrolja."

"Fia a szünetben sztrájkot szervezett. Letörtük."

"Nem elég, hogy a szünetekben állandóan krétacsatákat vív osztálytársaival, ráadásul mindig veszít."

"Tűvel látta el barátait, hogy osztálytársait szurkálják."

"Gyermeke azt mondta, hogy szerinte jó gondolat lenne az egyik osztálytársat bántalmazni, ezért figyelmeztetem."

"T. szülő, a gyereke állandóan tőlem kér tollat. Lássa el otthon írószerrel."

És egy pár méltó szülői viszontválasz:

"Fia az órán szöllőt (így!!!) evett."
"Kedves tanárnő, október van, mit egyen a gyerek, banánt?"

"Kedves szülő, tájékoztatom, hogy Péter az étkezdében többször is kézzel evett evőeszköz helyett."
"Köszönöm a tájékoztatást, már tanul lábbal is."

"A fia túl sokat foglalkozik a lányokkal."
"Tanárnő, kövezzen meg, de én ennek inkább örülök!"

"Jancsika rendszeresen nem issza meg az iskolatejet."
"Kivégzéséről gondoskodom."

"Fia az órán állandóan beszél!"
"Szerintem az anyjától tanulta. Mindkettőnek ellátom a baját!"

"Értesítem a T. szülőket, hogy fiúk történelemkönyve lapokból áll."
"Ellenőriztük, valóban."

"Katika nem tud olvasni!"
"Ha tudna, nem járatnám iskolába."

"T. Szülő! Leánya irodalomórán vihogott. Tanárnő"
"Megdorgáltam. Akkor is vihogott."

"T. szülő, fia órán neveletlenül beszélt. Figyelmeztetem.."
Szülői válasz: "Engem?"

"Megkérném önöket, hogy ismertessék meg gyerekükkel a kulturált vécéhasználat alapjait!"
Szülői válasz: "Laci szerint ezt ön neki kevésbe cizelláltan mondta: "Ne szarj az ülőkére, te hülye!"
Ez kultúrált viselkedés???"