CSAK EGY SZÁL GITÁRRAL

Arany János

TAMBURÁS ÖREG ÚR

Az öreg úrnak van egy tamburája,
S mikor az íhlet s unalom megszállja,
Veszi a rozzant, kopogó eszközt
S múlatja magát vele négy fala közt.

Nem figyel arra deli hallgatóság,
Nem olyan szerszám, divata is óság:
Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak),
Maga számára és lopva zenél csak.

Ami dalt elnyűtt ez az emberöltő,
S mit összelopott mai zene-költő,
Öreg úrnak egyről sincs tudomása;
Neki új nem kell: amit ő ver, más a’.

Mind régi dalok, csuda hangmenettel:
Váltva kemény, lágy, - s magyar a némettel; -
Hegyes-éles jajja úti betyárnak,
Ki hallja szavát törvényfa-madárnak.

Nyers, vad riadás... mire a leglágyabb
Hangnembe a húr lebukik, lebágyad,
Ott zokog, ott csúsz kígyó-testtel...
Hol végzi, ki tudná? nincs az a mester.

Majd egyszerü dal, édesdeden ömlő
- Tiszta remekké magába’ szülemlő -
Pendűl, melyen a tánc tétova ringat,
Mint lombot a szél ha ütemre ingat.

Olykor egy-egy ének nyújt neki vígaszt;
A hitujítás kora szűlte még azt:
Benne a tört szív, bűnt-vallva, leverve,
Vagy erős hittel Istenhez emelve.

Mindezt öregúr, nem mintha kihozná
Kopogójábul - csak képzeli hozzá;
S ha nem sikerül kivitelben a dal:
A két öreg szerszám egymásra utal.

De azért nem tűri rajta meg a port;
Emlékezetes neki minden akkord;
Egy hang: s feledett régi dalra émed -
Szövege cikornyás, dallama német.

Az öreg úr így, dalai közt élve,
Emlékszik időre, helyre, személyre:
Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta
Ezt is, amazt is, gyermekkora olta.

Néha egy új dalt terem önkint húrja,
S felejti legott, már ő le nem írja;
Később, ha megint eszébe ütődik:
Álmodta-e, vagy hallotta? - tünődik.

Sokra bizony már alig viszi dolgát:
Ő is „minden nap feled egy-egy nótát”;
Nem is a művész babérja hevíti,
Csak gémberedő ujját melegíti.

Gyakorold is, amit valaha tudtál,
Hasznát veheted, ha nyomorba jutnál;
Ha kiűlsz, öregem! vele útfélre,
Hull tán kalapodba egy-egy fillérke.

(1877. július 12.)

Magyar Királyi Csendőrség 1881 - 1945

Magyar Királyi Csendőrség 

1881 - 1945 


 
 
 

Bajtársi összejövetelre 

Régi emlék, régi álom.

Tovaröppent ifjuságom

Az együttlét felidézi.

Erőnk ugyan nem a régi,

De a szivünk nem változott.

Bár sorsunk sok átkot hozott,

Ám jelszónknak nincsen párja:

„Az a legény, aki állja.”

És mi álltuk emelt fejjel

Hűséggel és becsülettel! 

v. Domokos Sándor

csendőr főhadnagy 
 
 
 
 

MAGYAR CSENDŐR 

INDULÓ  

Édes Hazám, magyar róna, magyar erdő, magyar vég, Téged járlak éjjel-nappal, télen-nyáron, nagyon rég. Népem biztonságát őrzöm megrendíthetetlenül, Érted élek, érted halok magyar népem egyedül, Érted élek, érted halok, híven, becsülettel, vitézül.  

Száműzetés lett a sorsunk, idegen föld borul ránk, Ne felejtsd el hű fiaid: érted éltek, szép Hazánk. Kakastollunk nem leng többé, járőrbe már nem megyünk. Szeresd, őrizd kicsi népünk, amikor már nem leszünk, Helyettünk is védjed őket, erre kérünk Istenünk. 

Első versszak: Fejér Károly - Második v.szak: v. Kiss Gábor 
 
 
 
 

Búcsúzik

az 

öreg csendőr  

Csendőrként éltem és csendőrként halok,

Sorsommal megbékélt öreg csendőr vagyok.

Velem volt az 

Isten,

mikor csendőr lettem, 

Hazámat, népemet szivemből szerettem.

Szolgáltam egy eszmét, őriztem egy népet,

Gyakoroltam erényt, becsültem a 

szépet. 

Köszönöm életem 

sok-sok boldog napját,

Amelyekről tudom, csak érdemlők kapják.

Rövid idő múlva az Úr előtt állok,

Földi életemtől örökre megválok.

Itéletem várom, de nem félek 

tőle,

Hiszem, hogy Isten is 

büszke a csendőrre. 

v. Kiss Gábor 

csendőr főhadnagy 

  
 

  
 
 
 
 
Hűséggel és becsülettel!
 
 
 

„Az a legény, aki állja.”

És mi álltuk emelt fejjel

Hűséggel és becsülettel! 
 

 

Adatforrás :http://www.csendor.com/magyar/index.html

CSONTVÁRY TÜKRÖZÉSEK

PSALMUS HUNGARICUS

PSALMUS HUNGARICUS 

Mikoron Dávid nagy búsultában, 
Baráti miatt volna bánatban, 
Panaszolkodván nagy haragjában, 
Ilyen könyörgést kezde õ magában. 

Istenem Uram! kérlek tégedet, 
Fordítsad reám szent szemeidet, 
Nagy szükségemben ne hagyj engemet, 
Mert megemészti nagy bánat szívemet. 

Csak sívok, rívok nagy nyavalyámban, 
Elfogyatkoztam gondolatimban, 
Megkeseredtem nagy búsultomban, 
Ellenségemre való haragomban. 

Hogyha énnékem szárnyam lett volna, 
Mint az galamb, elröpültem volna. 
Hogyha az Isten engedte volna, 
Innét én régen elfutottam volna. 

Akarok inkább pusztában laknom, 
Vadon erdõben széjjelbujdosnom; 
Hogynem mint azok között lakoznom, 
Kik igazságot nem hagynak szólanom. 

Éjjel és nappal azon forgódnak, 
Engem mi módon megfoghassanak, 
Beszédem miatt vádolhassanak, 
Hogy fogságomon õk vígadhassanak. 

Egész ez város rakva haraggal, 
Egymásra való nagy bosszúsággal, 
Elhíresedett az gazdasággal, 
Hozzá fogható nincsen álnoksággal. 

Gyakorta köztük gyûlések vannak, 
Özvegyek, árvák nagy bosszút vallnak, 
Isten szavával õk nem gondolnak, 
Mert jószágukban felfuvalkodtanak. 

Keserûségem annyi nem volna, 
Ha ellenségtül nyavalyám volna, 
Bizony könnyebben szenvedtem volna, 
Magamat attól megóhattam volna. 

De barátomnak azkit vélek volt, 
Nagy nyájasságom kivel együtt volt, 
Jó hírem-nevem, tisztességem volt, 
Fõ ellenségem, most látom, hogy az volt. 

Keserû halál szálljon fejére, 
Ellenségemnek ítéletére. 
Álnokságának büntetésére, 
Hitetlenségnek kijelentésére. 

Én pedig, Uram, hozzád kiáltok, 
Reggel és délben, este könyörgök, 
Megszabadulást tetõled várok, 
Az ellenségtõl mert én igen tartok. 

Te azért lelkem, gondolatodat, 
Istenben vessed bizodalmadat, 
Rólad elvészi minden terhedet, 
És meghallgatja te könyörgésedet. 

Igaz vagy Uram, ítéletedben, 
A vérszopókat õ idejökben, 
Te meg nem áldod szerencséjökben, 
Hosszú életök nem lészen a földön. 

Az igazakat te mind megtartod, 
A kegyeseket megoltalmazod. 
A szegényeket felmagasztalod, 
A kevélyeket aláhajigálod. 

Ha egy kevéssé megkeseríted, 
Az égõ tûzben elbétaszítod, 
Nagy hamarsággal onnét kivonszod, 
Nagy tisztességre ismét felemeled. 

Szent Dávid írta az zsoltárkönyvben, 
Ötvenötödik dícséretében, 
Melybõl az hívek keserûségben, 
Vígasztalásért szörzék így versekben. 
  

Kecskeméti Vég Mihály

MAGYAROK SZÖVETSÉGE

A Magyarok Szövetségének céljai

(a Börzsönyi Nemzeti Tanács nyilatkozata alapján)

Mi, akik a Börzsönyben összegyűltünk, egyetértünk abban, hogy hazánk és társadalmunk súlyos megpróbáltatást él át, amely jövőjét veszélyezteti. Úgy döntöttünk, hogy megtesszük, amit tehetünk e veszély elhárítása érdekében, hogy élhető jövőt hagyjunk utódainkra. Elhatároztuk, hogy félre téve azokat a dolgokat, amelyek elválasztanak minket egymástól, azokra a tennivalókra összpontosítunk, amelyek összekötnek, és arra törekszünk, hogy sorsunk feltételeit magunk határozzuk meg abból kiindulva, hogy e létfeltételeknek a természettel és az isteni törvényekkel egyaránt összhangban kell lenniük. Ennek érdekében az alábbi közös célokban állapodtunk meg: 
A történeti alkotmányra alapozott közjogi és államrendszer létrehozása. 
Nemzetegyesítés. A magyar nemzetnek mindenki tagja, aki magyarnak vallja magát, függetlenül lakhelyétől, és részére a magyar állampolgárságot – később meghatározandó feltételek szerint – meg kell adni. Az elszakított nemzetrészek képviselőinek bevonása a nemzetet alapvetően érintő döntésekbe. 
Kisebb, két kamarás parlament létrehozása. A választójogi és népszavazási eljárás reformja, a csalás lehetőségeinek kizárása. Meghatározott időre és programmal megválasztott képviselők láthassanak el csak népképviseletet, helyi és országos szinten egyaránt. A képviselők vállalják a felelősséget tetteikért, legyenek felelősségre vonhatók, visszahívhatók. 
A nemzet hosszú távú céljait szolgáló nemzeti vagyonelemek közösségi tulajdonba vétele, közösségi tulajdonban tartása. 
A nemzet érdekein alapuló önálló magyar külpolitika. 
Helyi és közösségi pénz használata lehetőségének megteremtése, a Nemzeti Bank alárendelése a népképviseleti szerveknek. 
Az államadósság összetevőinek felülvizsgálata, jogosságuk megállapítása, a megszüntetésükre, illetve átütemezésükre vonatkozó tárgyalások megkezdése. 
A jogok és kötelezettségek arányának helyreállítása. Visszaélésszerű joggyakorlás tilalma, rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége. 
Közös felelősségvállaláson alapuló magyar honvédelem megteremtése. A magyar katonák jöjjenek haza, a külföldiek pedig menjenek haza. 
Átlátható közpénz-kezelési rendszer létrehozása, a visszaélések szigorú büntetése. A tisztességtelenül megszerzett vagyonok felülvizsgálata, és a kárpótlásokból, privatizációból kimaradtak anyagi-erkölcsi jóvátétele. 
Az ésszerűtlen nagyberuházások felülvizsgálata. 
A nemzeti tájékoztatás minőségi követelményeinek megfogalmazása és érvényesítse. 
Az állam és az önkormányzatok közjogi és gazdasági egyensúlyának megteremtése, az önigazgatás lehetőségeinek növelése. Önkormányzati rendvédelmi szervek felállítása (vadőr, halőr, mezőőr, csendőr). 
A népi hagyományokra is támaszkodó oktatási program az oktatás minden szintjén. A nemzeti jelképek és a hagyományok védelme. A léleképítő művészeti alkotások támogatási rendszerének kidolgozása. Az egyházak társadalmi súlyának helyreállítása. 
A családok védelme, a közösségek újrateremtésének ösztönzése. 
Nemzeti egészségügyi és nyugdíjrendszer kialakítása, segélyezési gyakorlat reformja. 
A földdel teremtő munkát vállalók földhöz juttatása, közbirtokosságok visszaállítása 
Programadás az állás nélküliek számára – a helyi erőforrásokra alapozott munkahelyek megteremtésével boldogulás helyben, térségi illetve kistérségi továbbképző központok felállítása (átképzések, pl. népi mesterségek, biogazdálkodás, stb.). 
A találmányok, a kutatás, fejlesztés kiemelt támogatása, a gyakorlati megvalósítás segítése. A termelőüzemek magyar tulajdonba kerülésének ösztönzése. 
A magyar termékek elsődlegessége, forgalmazásának segítése. A kereskedelem magyar kézbe vételének elősegítése. 
Minden tevékenységben az élő környezettel való összhangra törekszünk. 



A fenti célok másokkal kiegészülhetnek, de jelzik azokat a súlyponti kérdéseket, amelyekben elengedhetetlennek tartjuk a cselekvést. A fenti célok megvalósítása érdekében elhatároztuk, hogy Szervezői Testületet hozunk létre, amely véleményt nyilvánít képviseletünkben. Várjuk azon szervezetek, személyek jelentkezését, akik a fenti célokkal egyetértve, az ország újjáépítésében, az élhető Magyarország megteremtésében velünk összefogva, a fennálló hatalmi berendezkedéstől, politikai pártoktól függetlenül részt kívánnak vállalni.

Célunk, hogy felderítsük hazánk állapotát, meghatározzuk a nemzet jövője szempontjából legfontosabb lépéseket, munkacsoportokat hozzunk létre ezek kidolgozására, új alapokra helyezett népképviseleti és információs rendszert állítsunk fel, és a szükséges lépéseket megtéve 2009. augusztus 21-22-23-ra országos gyűlést hívhassunk össze, ahol rendelkezhetünk saját sorsunkról. 

Budapest, 2009. február 1.

http://www.karpathaza.net/nyilatkozat

*

*