Apáczai Csere János(né)

Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. 

Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, 
de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani, 
a legszebb penig mindeneket fellyülhaladni, 
és a nagy hegynek oly részében állani, 
ahová soha senki maga erejétől nem hághatott, 
s talám soha nem is hág.

  Apáczai Csere János

Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben

Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének 
  

A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben. 

Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem. 

Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom. 

De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem. 

S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem, 

akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére. 

Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje. 

S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban, 

hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem. 

Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta. 

S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette, 

míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája. 

Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe. 

Gyámoltalan nő - szól a régi fáma -
urát keresve, sírba ment utána... 

A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem. 

S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem.

Paprikajancsi

Weöres Sándor: 

A paprikajancsi szerenádja

Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora lebben,
Sóhajom, árva madár-pihe, száll
s elpihen édes öledben.
Tárt keblemen reszket a kóc:
érted szenved a Jancsi bohóc.

Szép szemeidből vérzik az ég,
sok sebe csillagos ösvény.
Egy hajfürtöd nékem elég:
sok sebemet bekötözném.
Hull a fűrészpor, sorvad a kóc:
meghal érted a Jancsi bohóc.

Tálad a rózsa, tükröd a Hold,
ajkadon alkonyok égnek,
Víg kedvem sűrű búba hajolt,
téged kérlel az ének.
Hogyha kigyullad a szívem a, kóc,
nem lesz többet a Jancsi bohóc.

Gazdasági válság - szemléltető oktatás

A gazdasági válság okai és következményei közértheto›en:

Mandy, akinek Berlin-Kreuzbergben van kocsmája, fejébe veszi, hogy
megnöveli a forgalmát. Etto›l kezdve hitelre is ad innivalót a
törzsvendégeinek, a fo›leg szociális segélybo›l élo› iszákosoknak.
Egyszeru›en
felírja a söralátétekre, hogy ki mennyit ivott.
Ennek gyorsan híre megy a környéken és ugyanabból a társadalmi rétegböl
egyre többen tódulnak a kocsmájába. Amikor Mandy látja, hogy a vendégeket
egy csöppet sem izgatja, hogy egyszer majd fizetniük is kell, apránként
megemeli az árakat, így jelento›sen megnöveli a forgalmát.
A környékbeli bank dinamikus, fiatal alkalmazottja felfigyel Mandy
sikerére, és korlátlan hitelt kínál fel neki. A fedezet miatt nem aggódik,
mert úgy véli, hogy az iszákosok tartozása bo›ven fedezi majd a hitelt.
A Heti Italgazdaság címu› lap "Az év üzleti vállalkozója" címmel tünteti ki
Mandyt, a szövetségi kancellár pedig fogadja és nyilvánosan átöleli.
A befektetésekre szakosodott, kiválóan képzett bankárok a söralátétek
alapján PIA, ALKO és HÁNYA fantázianévvel ellátott kötvényeket bocsátanak
ki. Ezeket PAH befektetési alapként forgalmazzák, amelyért egy
üzbegisztáni online biztosítótársaság e-mailben vállalt kezességet.
Ezt követo›en (annak fejében, hogy életük végéig ingyen ihatnak sört Mandy
kocsmájában), az értékpapíroknak több mino›síto› ügynökség is a kiváló AAA
mino›sítést adja.
Bár senki sem tudja, hogy mit jelent a PAH befektetési alap rövidítése, és
fo›ként azt nem, hogy valójában mi áll a kötvények mögött, mivel azonban a
to›zsdén folyamatosan növekszik az értékük, a hozamuk pedig rendkívül
magas, a befekteto›k kedvence lesz.
A bankok vezérigazgatói és belso› tanácsadói milliós nagyságrendben kapnak
prémiumot.
Egy nap, jóllehet az értékpapírok értéke még mindig emelkedik, egy ido›sebb
könyvvizsgáló, akit mellesleg a negatív beállítottsága miatt már
elbocsátottak a munkahelyéro›l, úgy gondolja, hogy itt az ideje
kifizettetni a legrégibb söralátéten lévo› adósságot Mandy vendégével.
Meglepo› módon sem a legrégebbi, sem az ido›rendben öt követo›, szintén
szociális segélybo›l élo› törzsvendégek nem tudják kifizetni az adósságukat,
amely közben az éves bevételük sokszorosára duzzadt. Hiába kutatják fel az
adósokat, hiába küldözgetnek nekik fizetési felszólítást, azok nem
törlesztenek, így Mandy cso›dbe megy.
A PIA és az ALKO nevu› kötvény 98,8%-ot veszít az értékébo›l. A HÁNYA nevu›
kötvény, amely jobban tartja magát, megáll az eredeti értékének a
3,62%-nál.
Mandy szállítói, akik szintén a PAH kötvényekbe fektettek be, rendkívül
hosszú fizetési határido›t szabtak.
A bor és a pálinka szállítók tönkremennek. A sörkereskedés csak azért nem
megy csödbe, mert egy nagy állami támogatásnak köszönheto›en felvásárolja
egy külföldi befekteto›.
A bankot az adófizeto›k pénzébo›l megmenti az állam. A bank vezeto›sége
pedig
idén szolidaritásból lemond a prémiumának 15%-ról.
Az iszákosok viszont azon keseregnek, hogy Mandy kocsmáját tönkretették a
bankokŠ

Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24 – Budapest, 1898. augusztus 1)

Arany László: A DÉLIBÁBOK HŐSE 

Első ének

L'animo mio...
Si volse indietro a rimirar lo passo.[2]

Dante

Mult évek emlékén el-elborongok,
Az ifjúság szép kertjét átfutám:
Nem vágyom én - midőn még semmi gondot
Nem ismerünk - a gyermekkor után,
Midőn fülembe játék zajja zsongott,
S mi a remény, cél, küzdés, nem tudám:
- A gyermekemlék tán mosolyra kelt;
De megnyugszunk benne: szép volt s letelt.

Más korszak az, mit lelkem néha fájlal,
Fölszítva hamvadó emlékeket:
Ama hivő kor, melyben (pelyhes állal)
Vártam dörögni a sötét eget;
Hivém, lelkemben egy szép ideállal,
Hogy majd elűzünk minden felleget,
És akkor börtön és trón szétomolván,
Az "egy akol s pásztor" támad ki romján.

Pezsgett a vér, ép volt a szív bizalma,
Hivém, eszményszabadság, jöttödet;
Már-már ledőlt a zsarnokok hatalma,
Mit egy aranykor, szép s dicső, követ.
Örök leend eszményünk szent uralma,
Egy küzdelem még, több vész nem jöhet,
S egy rázkodással új világra kelve,
Testvériség, jog lesz a népek elve.

Ifjúi ábránd! Lassan szétomol;
Másra tanít a néptörténelem.
Az eszményt, azt nem érjük el sehol,
Folyvást tusázik a jó s rossz elem:
Az ember-öltő kel, nő, zajg, bomol,
Küzd, hömpölyög, él s éltet szüntelen;
De büszke öntudattal célt nem érhet,
Leszáll, ha csúcsra jut, rohad, ha érett.

A népek élte egy nagy szerves élet,
S mint a gyümölcs, midőn rakásra gyűl,
Egymást rohasztva újabb létre éled,
Szeszt fejtve ki, mikor már összefüll:
A nép is így, midőn forrásra gerjed,
Java, salakja, mind eggyé vegyül;
A tiszta szesz felszínre tör, kiválik,
S a rothadó elem seprőbe mállik.

Ó, mennyi eszme az, mi így kitisztul;
De, hajh, az erjedés kínos, nehéz.
Mert hátha amint fektéből kimozdul
A sok kavart elem, mind összevész?
Vagy hátha éppen a jobb rész kipusztul,
Ha túlerőt nyer rothadás, penész?
Vagy hátha minden egy kaoszba veszvén,
Elvész a nemzet és elvész az eszmény?

Rátkay Endre (1928-)

Rátkay Endre 1928-ban született Pesterzsébeten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő legkedvesebb tanítványa. Vizsgaműve körül botrány támad: a diktatúra rásüti a népellenesség bélyegét. A fiatal Rátkay 1961-ben egyik alapítója a Pesterzsébeten működő ÁTLÓK művészcsoportnak. A trecento-quattrocento, illetve a XX. századi avantgárd (elsősorban a szürrealizmus) szintézisét valló ÁTLÓK (Rátkay mellett Gaál Imre, Juhász Sándor, Czétényi Vilmos festők, Kárpáti Kamil és Csillag Tibor költők az alapítók) rövid idejű működése (1961-1964) után az egykori soroksári fertőtlenítő népfürdő repedező falú épületéből kialakított műtermébe húzódik vissza, háttal a képmutató, elnyomó államnak; a diktatúrát, majd az azt fölváltó újabb divatok ízlésterrorját egyaránt elutasítva. Így tölti életét egyre sokasodó, méreteiben is egyre nagyobbodó művei és szerelmei között, mindössze egy-egy - ritka! - kiállítása alkalmából lépve a nyilvánosság elé. 


Rátkay Endre

Szülővárosában két hónap alatt csaknem húszezren (!) tekintették meg Calendariumát, népszerű nevén az Arany Ikont 1974-ben, a nagyszabású mű első kiállításának alkalmából. Ugyanez a főműve az olaszországi Bolzanóban 1984-ben rendkívüli sikert aratott az olasz művészeti írók és a közönség körében. A Magyar Televízió által készített három tévéfilm (1968-ban, 1985-ben és 1986-ban) milliókhoz közvetítette egyedülálló művészetét. De Rátkay sem visszavonult életmódján, sem a múlékony jelenségekre időt nem vesztegető szemléletén nem változtat. Önmaga ura, kinek művészete az élete. Főművei egyre gazdagodó sorából (Apocryph, Binominalis, Demonologia, Enigma, Nostradamus, Rituale Simboli Quinque, Dodecaortos) a budapesti Gaál Imre Galériában külön az ő számára épített profán kápolna-teremben 1989 és 2005 között állandó kiállításon volt látható a Calendarium 13 m hosszú, 3 és fél m magas, 415 arany hátterű képmezőből álló ikonrendszere. Középületekben található munkái: a Pesterzsébeti Városháza dísztermében a 1956-Szinopszis (3,5m magas, 11,5m hosszú) monumentális pannója; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának előcsarnokában az Annales (három részből álló, egyenként 2,17mx4,50m-es sorozata); a Soroksár Önkormányzata épületében az Apocryph (4,5mx3,5m-es vörös ikonrendszer), illetve a Nostradamus (1,65mx9,6m-es három szárnyból álló

http://www.ratkay.hu/