Rátkay Endre (1928-)
Rátkay Endre 1928-ban született Pesterzsébeten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő legkedvesebb tanítványa. Vizsgaműve körül botrány támad: a diktatúra rásüti a népellenesség bélyegét. A fiatal Rátkay 1961-ben egyik alapítója a Pesterzsébeten működő ÁTLÓK művészcsoportnak. A trecento-quattrocento, illetve a XX. századi avantgárd (elsősorban a szürrealizmus) szintézisét valló ÁTLÓK (Rátkay mellett Gaál Imre, Juhász Sándor, Czétényi Vilmos festők, Kárpáti Kamil és Csillag Tibor költők az alapítók) rövid idejű működése (1961-1964) után az egykori soroksári fertőtlenítő népfürdő repedező falú épületéből kialakított műtermébe húzódik vissza, háttal a képmutató, elnyomó államnak; a diktatúrát, majd az azt fölváltó újabb divatok ízlésterrorját egyaránt elutasítva. Így tölti életét egyre sokasodó, méreteiben is egyre nagyobbodó művei és szerelmei között, mindössze egy-egy - ritka! - kiállítása alkalmából lépve a nyilvánosság elé.
Rátkay Endre
Szülővárosában két hónap alatt csaknem húszezren (!) tekintették meg Calendariumát, népszerű nevén az Arany Ikont 1974-ben, a nagyszabású mű első kiállításának alkalmából. Ugyanez a főműve az olaszországi Bolzanóban 1984-ben rendkívüli sikert aratott az olasz művészeti írók és a közönség körében. A Magyar Televízió által készített három tévéfilm (1968-ban, 1985-ben és 1986-ban) milliókhoz közvetítette egyedülálló művészetét. De Rátkay sem visszavonult életmódján, sem a múlékony jelenségekre időt nem vesztegető szemléletén nem változtat. Önmaga ura, kinek művészete az élete. Főművei egyre gazdagodó sorából (Apocryph, Binominalis, Demonologia, Enigma, Nostradamus, Rituale Simboli Quinque, Dodecaortos) a budapesti Gaál Imre Galériában külön az ő számára épített profán kápolna-teremben 1989 és 2005 között állandó kiállításon volt látható a Calendarium 13 m hosszú, 3 és fél m magas, 415 arany hátterű képmezőből álló ikonrendszere. Középületekben található munkái: a Pesterzsébeti Városháza dísztermében a 1956-Szinopszis (3,5m magas, 11,5m hosszú) monumentális pannója; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának előcsarnokában az Annales (három részből álló, egyenként 2,17mx4,50m-es sorozata); a Soroksár Önkormányzata épületében az Apocryph (4,5mx3,5m-es vörös ikonrendszer), illetve a Nostradamus (1,65mx9,6m-es három szárnyból álló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése