Magyar Királyi Csendőrség 1881 - 1945

Magyar Királyi Csendőrség 

1881 - 1945 


 
 
 

Bajtársi összejövetelre 

Régi emlék, régi álom.

Tovaröppent ifjuságom

Az együttlét felidézi.

Erőnk ugyan nem a régi,

De a szivünk nem változott.

Bár sorsunk sok átkot hozott,

Ám jelszónknak nincsen párja:

„Az a legény, aki állja.”

És mi álltuk emelt fejjel

Hűséggel és becsülettel! 

v. Domokos Sándor

csendőr főhadnagy 
 
 
 
 

MAGYAR CSENDŐR 

INDULÓ  

Édes Hazám, magyar róna, magyar erdő, magyar vég, Téged járlak éjjel-nappal, télen-nyáron, nagyon rég. Népem biztonságát őrzöm megrendíthetetlenül, Érted élek, érted halok magyar népem egyedül, Érted élek, érted halok, híven, becsülettel, vitézül.  

Száműzetés lett a sorsunk, idegen föld borul ránk, Ne felejtsd el hű fiaid: érted éltek, szép Hazánk. Kakastollunk nem leng többé, járőrbe már nem megyünk. Szeresd, őrizd kicsi népünk, amikor már nem leszünk, Helyettünk is védjed őket, erre kérünk Istenünk. 

Első versszak: Fejér Károly - Második v.szak: v. Kiss Gábor 
 
 
 
 

Búcsúzik

az 

öreg csendőr  

Csendőrként éltem és csendőrként halok,

Sorsommal megbékélt öreg csendőr vagyok.

Velem volt az 

Isten,

mikor csendőr lettem, 

Hazámat, népemet szivemből szerettem.

Szolgáltam egy eszmét, őriztem egy népet,

Gyakoroltam erényt, becsültem a 

szépet. 

Köszönöm életem 

sok-sok boldog napját,

Amelyekről tudom, csak érdemlők kapják.

Rövid idő múlva az Úr előtt állok,

Földi életemtől örökre megválok.

Itéletem várom, de nem félek 

tőle,

Hiszem, hogy Isten is 

büszke a csendőrre. 

v. Kiss Gábor 

csendőr főhadnagy 

  
 

  
 
 
 
 
Hűséggel és becsülettel!
 
 
 

„Az a legény, aki állja.”

És mi álltuk emelt fejjel

Hűséggel és becsülettel! 
 

 

Adatforrás :http://www.csendor.com/magyar/index.html