Gárdonyi Géza Titkosnapló

Gárdonyi Géza

Titkosnapló

TARTALOM, FÜLSZÖVEG 




Tartalom

A "Titkosnapló" története (Z. Szalai Sándor)

Napló 1915-1922
Morfiumcseppek
Mesterkönyv
Címszavak a drámákról
A természet kalendáriuma
Más szóval a szót
Két beszédvázlat

Eligazító Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek olvasásához (Z. Szalai Sándor) 


Fülszöveg

Gárdonyi "tibeti-írásának" titka évtizedekig izgatta a közvéleményt, a Gárdonyi-kutatókat és a laikus Gárdonyi-olvasókat sem különben; érthető, hogy nagy-nagy várakozás előzi meg a könyvet, melynek megjelenése annak köszönhető, hogy a reménytelen megfejtési kísérletek után váratlanul és egyidejűleg két vállalkozónak is sikerrel járt munkája - ahogy ez a néhány év előtti újságcikkekből ismeretes.

Gilicze Gábor és Gyürk Ottó megfejtette Gárdonyi titkosírását, s fény derült a napló szövegére, a titkosírás megszületésének körülményeire. Elképzelhető, hogy akad, aki illetéktelen betolakodásnak érzi ezt a feltáró munkát egy művész legszemélyesebb, legbizalmasabb gondolatai, vallomásai közé. Bizonyára megnyugtatja: Gárdonyi maga is számított a megfejtőre; üzenetet hagyott neki a napló fedőlapján.

Ez a napló nem szégyenteljes kis titkok lerakodóhelye volt. A feljegyzések az író háború alatti nehéz életét, becsületes-kemény tartását őrizték meg, s - meglepetésként - egy művészi "átváltozásra" való törekvést. Váratlan esztétikai felismeréseit, népszerű filozófiáját, újító munkamódszerét, műhelygondjait ismerhetjük meg. Nagy pályatársai közül kevesen voltak, akik nála merészebb önelemzéssel és kritikus bátorsággal mondták ki - akár csak önmaguk számára is - "különvéleményüket" a kor írói művészi törekvéseiről. S e kötetnek talán legfőbb érdeme, hogy felidézi Gárdonyi Géza szógyűjtő és szóteremtő szenvedélyét, tanári gőgjét, mely a magyar nyelv fölényes tudásából származott, s tanulói alázatát, mellyel erre a tudásra szert tett.


* * *


Gárdonyi Géza "kövek alatt nőtt fűnek" mondta magát - vagyis szerénynek, elnyomottnak, de kitartónak: megjelenésében jelentéktelen, vékonypénzű embernek, akiben azonban a kamaszok örökké kielégítetlen kutató szenvedélye él. Kamasz korában Franklin életelveihez mérte magát, de még negyvenes éveiben is új meg új hitekhez, elvekhez igazította életét. Kossuth fegyvergyárosának a fiában 48 forradalmi emlékei éltek, hisz Aradról, a halálos ítélet elől szökött apja, Ziegler Sándor, a társadalmi változtatás igényét adta örökül gyermekeinek. S Gárdonyi már első sikeres regényében, A lámpás-ban is ezt a gyerekkori tanítást kívánta megvalósítani. Ha később el-elkalandozott is ettől az alapgondolattól - nem lett hűtlen hozzá.

Három évig tanított, s mintegy tíz évig dolgozott újságíróként. Tsörge Ádány parasztfigurájától Göre Gábor leveleiig, a folytatásos kalandregényekig mindent írt - kényszerből. Később szégyellte, megtagadta ezeket a hamis, álnépies "idilleket". A huszadik század első évtizedében megszületnek nagy regényei: az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Isten rabjai, s jelzik írásművészetének állomásait.

1897-ben vonult vissza Egerbe. Megismeri s bejárja a buddhizmus, a lélekvándorlás tanainak útvesztőit egészen a spiritizmusig. De sohasem feledkezik el egészen ifjonti materialista - darwini tanításokon nőtt - önmagáról. Regényein több nemzedék tanulta meg átélni, átérezni nemzeti történelmünket. 



http://mek.oszk.hu/07000/07048/index.phtml#