Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton. A férfi élvezi a tájat,mikor
hirtelen az is beugrott neki, hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta
halott volt. Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi o›ket az út, amin
sétálgatnak. Egy ido› után elértek egy magas, fehér falhoz. Drága márványnak
tu›nt. Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas boltív
húzódott, ragyogva a napsütésben. Mikor elsétáltak a boltívig, akkor látták
a hatalmas és lenyu›gözo› kaput, az oda vezeto› út pedig mintha aranyból
lett volna. Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek, észre vettek egy
asztalt az egyik oldalon, ami mögött egy ember ült.
Mikor még közelebb értek, megszólalt: "Elnézést, megmondaná, hogy hol
vagyunk, kérem?"
"Ez a Mennyország, uram!" válaszolt az ember.
"Remek! Kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.
"Természetesen, uram. Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges
vizet Önnek."
invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni.
"Bejöhet a barátom is?" kérdezte a kutyusára mutatva.
"Sajnálom, uram, de állatokat nem engedhetek be.
Az utazó gondolkodott egy pillanatig, majd megfordult és visszament az útra
a kutyussal együtt, hogy akkor inkább folytatja útját. Újabb hosszú séta és
újabb magas domb után elérkeztek egy földútra, ami egy farm kapujához
vezetett. Ez a kapu úgy nézett ki, mint amit soha sem zárnak be. Kerítés sem
volt. Ahogy közeledtek a kapuhoz, észrevettek egy fának támaszkodó embert,
aki épp olvasott.
"Elnézést, uram, kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.
"Persze, ott egy kút, jöjjenek be" érkezett a válasz.
"A barátom is bejöhet?" kérdezte az utazó, a kutyusra mutatva.
"Van egy tálka a kút mellett" bólintott az idegen.
Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat. Az utazó
megtöltötte vízzel, hosszan ivott, újra töltött és letette a kutya elé.
Mikor mindketten eleget ittak, visszasétáltak a férfihoz a fa mellé.
"Mi ez a hely?" kérdezte az utazó.
"Ez a Mennyország" válaszolt a férfi.
"Ez furcsa, egy fickó lentebb ugyanezt mondta"
"Úgy érti az arany út a márvány kapukkal? Neeem. Az a pokol."
"Nem bosszantja, hogy így megtévesztik az embereket?"
"Dehogy. Örülünk neki, hogy elo›re kiszu›rik az olyanokat, akik hátra
hagynák a legjobb barátjukat."
Tehát...néha azon gondolkodunk, miért kapunk vicces e-maileket a
barátainktól, sokszor egy sor írása nélkül.
Talán így már értheto› lesz.
Mikor sok dolgod van, de kapcsolatban akarsz maradni, szerinted mit
csinálsz? Továbbítasz egy viccet.
Mikor nincs miro›l beszámolnod, de kapcsolatban akarsz maradni, továbbítasz
egy viccet.
Mikor mondani akarsz valamit, de nem tudod mit, vagy hogy, továbbítasz egy
viccet.
Abban is segít, hogy tudasd valakivel, emlékszel rá, fontos neked, töro›dsz
vele. Mit csinálsz? Továbbítasz egy viccet! :)
Tehát amikor legközelebb kapsz egy poént e-mailen át, ne arra gondolj, hogy
megint kaptál valami hülyeséget, hanem arra, hogy valaki gondolt rád aznap,
és hogy a barátod a számítógép másik oldalán küldeni akart neked egy
mosolyt!!!
Amúgy meg: bármikor szívesen látlak a vizes tálkámnál ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése