Mentor
Erdélyi népkönyv
http://mek.oszk.hu/07000/07053/index.phtml#
Tartalom
Előszó
1. Gyümölcsfatenyésztés. (egy practicus gazda iratai után)
2. Adatok az erdélyi gyümölcstenyésztéshez. N. F.
3. Dr. Gecse Dániel (czimképpel). Nagy Ferencz
4. Törvénykezési előismeretek falusi szegény sorsuakhoz alkalmazva. Gál János
5. Bódogfalvi Tóbi
6. Kisdedóvó intézetekről. Dr. Borsos Márton
7. Aranyszabályok. Nagy Ferencz
8. Természeti rajzok, babonák és balvélekedések. Incze Ferencz
9. Eperfanevelés, és selyemtenyésztés. Vajna Antal
10. A' magyar Németországba is káromkodik. Hiri
11. Értelmes Gazda. Veress György
12. Munkássá és mértékletessé változás példája. Szabó György
13. A' 12 égijegyek mértékletességet prédikálnak. Kriza
14. Hazai mérges növények ismertetése. Ercsei József
15. Franklin. N. F.
16. Mivesnapi prédikácziok. Kriza
17. Baromorvoslás. Szabó György
18. Házi gyógyszertár baromtartó gazdák számára Sz. Gy.
19. A' kis kertész. Hiri Ferencz
20. Vásárlaistrom - a' vásáros helyeket jellemző árruczikkek szempontjából. N. F.
21. Erdélyi Tisztinévtár
22. Népszerű könyvek laistroma
Előszó
(részlet)
[...]
Mi közhasznú ismeretek terjesztése által akarunk a' népre hatni, épen azon pályán s' eszközök által, mellyen a Vasárnapi Újság 9 évek ota olly lelkiismeretesen munkálódik. A' saját szükségeit is alig ismerő köznépet saját anyagi és szellemi hijányaival 's egyszersmind azon módokkal megismertetni, mellyeket ama hiányok fedezésére fordítson - önerőt, szilárd akaratot czélunk felkölteni, 's kifejteni azok lelkében, hogy a' megismert jót az akarat hatalma által végrehajtani is erősek legyenek; szóval: anyagi és szellemi előhaladást kívánunk eszközleni könyvünk által, 's épen azért neveztük azt tanítónak, nevelőnek, útmutatónak, vagy MENTORNAK.
Az olvasó kezébe lévő könyvünk tehát népkönyv, az az: népképző, népnevelő, a nép szivéhez 's eszéhez közérthető nyelven szóló könyv akar lenni, melly évenkint megjelenő kisebb vagy bővebb tartalmú köteteibe az erdélyi nép legsürgetőbb szükségei között vezér, tanácsadó, útmutató legyen a' jobb gazdálkodásra, takarékosságra, polgári hűségre, 's mindazon erényekre, mellyek a' honi köznépet nemesebbé, jobbá, és boldogobbá tehetik, 's ezek következésébe idők multával a' polgárisodott nemzetek sorába emelhetik.
A' könyv árának meghatározásába is szemünk előtt tartottuk a' köznép szegénységét, Igy lőn a' Mentor árra csak 1-olv. egy rf. pengőbe azok számára, kik kibocsátott aláírási iveinkbe nevők alirásával biztosítanak szándékuk felöl. Olly ár ez, minél csekélyebbre egy 352 lapokból álló, és még egy jeles honfi jol talált képével diszített könyv tudtunkra nem tétetett mostanság.
Mennyibe feleltünk meg azon kivánatoknak, mellyeket a' közvélemény egy Erdélyhez alkalmazandó népkönyv íróitól igényel, a' feleletet az érdemes olvasóra bizzuk. Mi eltökéllettük azon pályakörben, mellyre kilépünk, mind addig munkálódni, mig csak közbizodalom 's meleg részvét - mellyet ezen első kötetnél kitünőleg volt szerencsénk tapasztalni - vállalatunkat támogatni fogják. Erősen hisszük hogy öszinte szándékunk e' minden szépre 's jóra fogékony nemzetben viszhangra fog találni, 's a' szerencsés jóslatok alatt életbe lépett kezdeményt ohajtott siker koronázandja, E' hitben élünk 's munkálódunk jövendőre nézve is - 's bizunk istenben, bizunk tiszta szándékunkban, hogy hitünk megtartand minket. E' hitben ajánljuk e hazánkban első népkönyvet a' nyájas olvasó hazafi kegyeibe.
Kolozsváratt, 1842. maj. 25-kén.
*
Arany-szabályok.
vanu jól mondotta, a' ki mondotta. Jó tanács
sokszor aranynál is drágább, •'s van eset, mikor könnyen
kipótol egy két lágymeleg barátot, 's legalább
száz rósz atyafit. Nem hiszem, legyen ország
széles e' világon, hol a1 jó tanács 's alkalmas
időben ejtett szó becsesebb legyen, mint Erdély
hazánkban; mert seholt nincs több szükség réájok,
mint épen itt, hol minden nyomon kevés jóval
sok rosszal, gyér örömmel sűrű szenvedéssel,
ritka boldoggal ezer boldogtalannal,
a1 szegénység' •'s tudatlanság' különböző színezetű
's fokozatú csoportjaival találkozunk. Vagy
azt mondjátok: „könnyű osztogatni a' jó tanácsot
mert semmiben kerül, de bajos ám megfogadni." Barátim
! egy Hlyen ellenvetésre mindig készen voltam
; de bocsássatok meg, ha azt csak elménczkedésnek
keresztelem, vagy ha azt mondom, hogy
az szép szín alatt eltaszítása a' szívből nyújtott
ajánlatnak, eltakarása &' nemakarásnak,"mint mondják
: nem akarásnak nyögés a' vége. Barátim! ne
csaljátok meg magatokat. Az öncsalás a' lázos
betegnek fattyu-álma, melly a' fölébredésse 1 a?
szenvedéseknek hosszú kínos sorát költi fel. Ha igaz
az, hogy pénzt ér a1 mi pénzre segit, nem tagadhatjátok,
hogy becses az, mi becset ad, szükséges
az, mi szükségből kisegít. Nem verik senkP
fejéhez a' jo' tanácsot j de ki az, kinek ezer
kiáltó szükségei ne volnának? ki az, ki eltolja
magától a1 pénzt, vagy a' segítő kezeket, melylyek
szükségből fölsegitnek? Barátim! a' jó tanács
: pénz, barát, segítő kéz, a' mint akarjátok.
A' kinek vannak fülei a' hallásra, hallja!
Nem új dolog, a' mit mondok barátim! Sokan
mondották előttünk, 's rnondandják utánunk, meri
az igazmondásra—'s illyennek kell lenni a'jó tanácsnak—
minden időnek, népnek 's nemzedéknek
szüksége van. Azok a1 hasznos tapasztalások 's
életbölcsességgel teljes szabályok, mellyek egy
családot, falut vagy orvost, a? jóléteinek 's boldogságnak
bizonyos fokára fölsegítettek, másutt
is, 's például épen közöttünk is meghozhatják
gyümölcseiket. Barátim! csak mi legyünk örök
szegénységre kárhoztatva ? mig más országokba
saját és idegen tapasztalás után okulva, magasra
hajtott a1 közjólét koronás élőfája; csak mi
taszítsuk el magunktól az idő' 's tapasztalás' józan
leczkéit? Nem. Én erősen hiszem e' nemzet'
számára is tartott az isteni gondviselés szerencsésebb
időket. De ne feledjétek, hogy isten csak
eszközök, 's közelebről épen minmagunk által
munkálkodik, azért'mondja a' példabeszéd: „segíts
magadon és isten is úgy segit rajtad."
A dolognak az a'természete, hogy minél
többször mondják, annál mélyebb gyökeret ver
a1 lélekben, —• épen mint a' szeget, minél többször
ütjük, annál mélyebben, hat fába, falba.
így vagyunk különösen azon életszabályokkal,
mellyeknek gondos megőrzése 's követése föltételezi
világi szerencsénket. Hogyan kell a1 vagyonszerzés
's megtartás körül gazdáskodni? Ezen
kérdésekre ittott sok jó tanácsot olvastunk feleletül,
mellyekhez ottanottan saját észrevételeinket
is ragasztani bátrak leszünk. Legkevésbbé sem
kétkedünk azon őszinte vallomást tenni magunk is,
hogyha ezen jó tanácsokkal, azon sok okos ember
közül, kikkel gyönge fiatalságunkban egy 's más
viszonyban állani szerencsénk volt, legalább egykettő
maga1 idejében megajándékozott, \s mi azokot
maga idejében követlük volna, bizony-bizony
most szíves köszönetet mondanánk érette.. Haljuk
tehát !
angol, „A"' ki időt nyer életet nyer," igy a?
latin. „Az idővel jön jó tanács," mond a' német.
„Várjunk időtől, majd seyit az rajtunk," magyar
példabeszéd. Es e' példabeszédekben annyi bölcseség
rejlik, mennyit sokszor egész könyvekben
is, bajosan találunk; mert — jól jegyezzétek föl
magatoknak — a1 példabeszédek a1 népéletből 's
az idő' próbáján kitisztult közvéleményből fejlelt
igazságok, megannyi hű tükrei 's kinyomásai a1
közértelmességnek. Minden népnél feltaláljátok
más szavakban ezen igazságokat: „idő legdrágább
kincse embernek;" „az idő bölcs haszna
lása egyedü'i útja a' boldogságnak." Magyar
eleink is megvoltak győződve ezen igazságok felöl,
csak kár, hogy nem tudták vagy nem akarlak
eléggé hasznát venni. Tőlök vettük örökségül ama
közmondást is: „ki jókor kel, aranyot lehu Néktek,
barit m! a' jánv or, de keveset tevő apák' fiainak
nektek jutott részetökbe azon érdem, hogy a'
leczkét felhasználjátok, 's a' könyvekből a\ gyakorlati
életbe átplántálva, a* termésre megérleljétek.
2.) Az eladd p o r t é k á t , ha kinálnak
adni, soha se k é s s é l . Az első esetben olcsó'
áron jutsz hozzá, a' másodikban bizonyosan savát
borsát megfizetik neked. Egy tehetős kereskedő
megvallá, hogy csak is annak köszönheti
csekély gazdagságát, mert ezen szabályt mindig
szemei előtt tartá.
é g korábban megapasztja e r s z é n y e det,
semmint a' r i t k a , bár n a g y ob b kia
d á s o k . Ha csak egy krajczárt vesztegettél el
naponkint szükségtelenül, egy év alatt 6 Bf. 5 krral
vagy szegényebb. A' karjczáros költségek
végre szokássá fajulnak, pedig jdl tudjátok, könnyebb
egy diót lenyelni, mint egy rósz szokást
levetkezni. A1 ki a,' krajczárt is számba veszi,
csak annál akadnak meg a1 forintok. Egy kis
példát mondok: „Egy pénzes hazánkfia nagy mennyiségű
pénzt számláltatott le aszlatára, a1 jelenlévő
N. N.- nek kölcsön adandót. Számlálás -
közben egy húszas lehullván az asztalról, azt
mondja a1 kölcsönözni kiváno' a' húszast keresgető
házi gazdának. „Ne fáradjon uram bátyám,
— egy húszas csekélység, majd megkapják a1
legények," mire a' házi gazda nagy hirtelen öszszesepri
az asztalról pénzét, 's a' bámulás miatt
csaknem kővé meredt öcscse urának ezen tanúságos
leczkét adá: „ki a' krajczárt nem becsüli, a1
forintokot sem fogja becsülni; illy embernek nem
szeretem kölcsönözni". Elzára pénzét az okos gazda,
's olt marada hosszú orral 's pénz nélkül
öcsém uram. Éljen az okos gazda! igaza volt.
több hasznot h a j t a n a k a' n a g y o k n á l,
mellyek (jmint mondják3 r i t k á n ü t n e k be.
— A' szerfölötti nyerészkedés egy neme a' csalásnak,
's könnyen károssá is válhatik. Az okos
nem fogja magát kétszer megcsalatni engedni, 's
ha a' huzavonát észre vette, máskor &' becsülesebb
kalmárhoz szegődik. Ha jószágodat haszonbérbe
adod, ne fizettess szerfölötti bért; jószágodból
sajtolja ki a1 fölösleget, 's mint kifacsart
czitromhéjjat, kapád vissza. — Egy pár példát
mondok: Háromszék egyik falujában nagy mennyiséggel
szövik a.' csikós keszkenőt, az ott és
Erdélyben máshói is divatost. Egy falusi mester
ezerenként szedi bé ezen eszközöket 's adja tovább,
de minden darabot csak egy váltó kr. nyereséggel.
Egész Háromszék tudja, hogy a1 mester
ezen krajczárokból gazdagodott meg. — Két
borral kereskedőt ismerek. Egyiknek életelve,
nyereséggel odább adni borán, 's mindegyre vevőre
talál; ad és vesas, vesz és ismét ad, 's
haszna tetemes. A' másik évről évre tartogatja;
nő az ár, 's ekkor még magossabb árt reméli,
— száll ismét, \s ekkor a' régi keletet ohatja viszsza.
De a' bor fogy, apad,* 's vele a' nyereség is.
p é n z é t , e l t é k o z o l j a azt. Szükségtelen
bútor holt tőke melly nem hogy gyümölcsözne ,
de naponkint fogy. Pénzszerző gazdától hallottam:
„«' pénzt még a1 pók is fogyasztja." A1 bútorról,
mellyel főleg városiak czifrálkodnak — ha nincs
szükség réá — még inkább mondhatnók. Nem
tanácsos különösen tetemes pénzöszveget hevertetni.
A1 pénz csak úgy hasznos, ha kiadjuk.
Pénzzel szerzik a' pénzt. Ki sok évek' jövedelmét
gyümölcstelenűl henyélted, magát, sőt magát
az országot is megcsalja.
veszt. Rebenczes katonából soha sem lessz tábornok.
— Megfontolással kezdjünk mindenhez, de igen
apróra ne számítgassuk a1 bekövetkezhető baleseteket.
A' katona ha csak golyóra, kartácsra 's
kardélre gondol, soha sem vívja ki a' győzelmet.
Meglehet, útban ér a' tengeri háború, 's hajónkkal
életszerencsénket is habok nyelik el 5 meglehet
minden máskép fog kiütni. Nekünk, barátim!
munkálódni, vívni, haladni kell. Lessz-e kívánt
kimenetele kezdeményinknek ? a' kérdés ezen ágát,
mint keresztények, bizzuk a,' jó istenre.
számíts a' bevételre, míg markodba nem szorítottad.
Adósodat, ha pénzzel kinál , el ne utasítsd.
Visszatér-e vagy sem ? 's mig a' fizetés ideje bekövetkeznék,
vájjon nem költi—e el? kétes kérdések.—
Év' újultával vedd számba hihető jövedelmedet,
's ahoz mérd eselédid' fogadását, költségid-
's minden terveidet. A' költségszámításból
ne feledd ki adősságidat, ha vannak, 's a1 rendkívüli
kiadásokat sem, mellyek ki nem maradnak.
Tanácsosabb a1 bevételt mindig kevesebbre, 's a'
kiadást többre tenni. Költségszámításnál ne feledjétek
, barátim S a1 magyarnak amaz eredeti
mondását: „Csak addig takarózunk, meddig a1
takaró ér."
valaki azon apró költségecskéit, mellyeket naponta
szükségtelenül kivét, csak 10 évről visszakaphatná,
bámulat fogná el, millyen szép összegcsét
vetett ki apránkint! A1 falusi pap legalább is egy
kis házikót, a1 mesterember biztos tőkét láthatnának
belőle, maradékaik' számára kamatozót.—
Egy utas ajánlólevelet vitt egy franczia kereskedőhöz.
Irószobájába léptekor a1 kereskedőt azon
papiros darabkák kivagdalásával találta elfoglalva,
mellyek a' hivatalos levelek' egyik vagy másik
lapján Íratlanul levén, még használhatók lehettek.
Azt hitte, egy szegény, bukásnál álló
emberrel van dolga; de egészen máskint győződött
meg, midőn a' kereskedő által az épület' lakó-
részibe vezettetvén, gazdagon bútorozott teremekbe,
királyilag terített asztal mellett, a' papiros
szeletkék1 gazdája fényesen megvendégelte. Sok
nőszülő ifjúnak, ki feleségét csupa pénzéért veszi,
van módja tapasztalni, hogy a1 házi asszony'
legbecsesebb hozománya az előrelátó', takaros gazdálkodás.
—•
tanácslom, jól is álljon. Nem akarom kirekeszteni
a' részvevő emberszeretetet. Másokon segítni,
javokat előmozdítni emberi 's keresztényi kötelesség.
De saját jólétünk veszélyeztetésével segítni
másokon nem tartozunk. Jól meg nézzétek hát,
barátim! kiért vállaltok kezességet. Legyen neki
hitele, a1 kezességet fölérő szabad vagyona, 's
legyen elismert becsületes ember. Azt sem ajánlom,
hogy idegen pénzek1 felvigyázatát elvállaljátok.
Ha a1 törvény parancsolja, úgy már egészen
más, de csupa szolgálati készségből óvakodjatok
a' más' pénzétől. Az ördög soha sem alszik.
A1 legtehetősebb is megszorulhat, 's a' kisértet
a' legerősbet is megejtheti. Ha csakugyan
nem szabadulhattatok tőle, rázzátok le, mihelyt
szerit tehetitek, nyakatokról az alkalmatlan vendéget.
Ezer példa van rá, hogy a' jószivű kezes
és pénzőr drágán lakolt szolgálati készségeért.
f i z e t t é l ki. Ne feledd adósodnál kötelezvényedet.
Senkinek sincs homlokára irva életideje. A1
becsületes költsönöző meghalhat, •'s örökössei másod
ízben is fölrántják rajtad az adósságot. Kettőt
felejtenek könnyen az emberek: hogy követelések
ki van fizetve, és hogy tartozásokat még
nem fizették ki. —•
e t e s s z o l g á j a i s . " A1 hu szolgát nem lehet
eléggé megbecsülni. A1 hűséget és ragaszkodást
nem erőszak osikorja ki, azt meg kell érdemleni.
Ha szolgájával a1 gazda úgy bánik, mint barát-
Y&V&U t*089- «sökkeu miatta tekintete. Sok függ a1
szolga választástól, de még több a1 velebánástól.
Nálunk sem volna annyi rósz cseléd, ha gazdáink
nem felednék, hogy a' szolga is ember. A' rosz^
bánás, durvaság, és kegyetlenség elvadítják a'
különben is műveletlen természetet. Tanácsos a'
szolgálatot minél ritkábban változtatni. Nem ostobául
szólott azon szolgáló, ki, asszonyától elbocsáttatása
tudtára adatván, így felelt: „jobb lesz
kendnek asszonyom! ha továbbra is megtart szolgálatában,
mert bizony rosszabb.t kap nálamnál."
Ismertem valakit, ki egy év alatt legalább 4 tisztartót,
8. számtartót, 4. szakácsot, 12. inast. 4.
szobalányt, 12. lovászt sat. sat. sat. fogadott 's
bocsátott el; úgy is ment minden gazdasága.
Egy angol azt tanácsolta fiának atdsó óráiban^
hogy annyi élő—, 's főleg gyümölcsfát szaporítson,
a' mennyire csak ideje, helye és tehetsége leend.
„te alszol, 's a1 fa nő", tévé hozzá ő. Ki tudja,
mennyi költségben kerülend az építés.„Sok gyermek,
annyi darab kenyér" „sok ház, sok romlás" mindenik
igaz.—
i d ő k meg nehezülnek." Nincs az a1 foglalatosság,
melly jó, rósz idő' borúinak, derűinek —
szóval az időváltozás ostromainak annyira ki legyen
téve, mint a1 mezei gazdaság. Nedves évszak,
szárazság, sáska, ragya, dér: mindenik káros, 's
kevés hetek alatt tönkre zúzza az év' reményeit. De
mint egyebekben, itt is jótevő a' természet, ha
sojtol egyik kézzel, orvosol a' másikkal. Ritka év?
melly minden áldást megtagadjon a'szorgalomtól.Az
ó'szvetésbeli szükséget kipótolja a' tavaszi • ha még
szárán elaszott a' marba' kóstja, lágy* *s barátian
tél áll bé, melly ezer meg ezeraprómarha^téli eledefét
szinte egészben megkíméli. De isten eszet adott
nektek, barátim! \s ezt azért, hogy a,' természet
egyenetlen folyamát jókor átértvén, jóeló're gondolkodjatok
a' jövendőről, 's a1 hét kövér év alatt
gyűjtsetek a1 hét sovány' számára is.
v a g y o n o d a t fiad által el fe c s e r é l t e t n i
nem a k a r o d , jó i d e j é n adj p é n z t k e z é -
b e." Nem ritka történet, hogy szerző apának vesztegető
fia lesz, ;s mi válik az unokából, azt csak a1
jó isten tudja. Az tudja igazában ismerni 1s méltánylani
a' pénz1 becsét, ki azt nagy ügygye], bajjal
összeszerezte. Örökített vagyon hasonlít a'
lotteriai nyereséghez, könnyen jutunk hozzá ^s
hamar előbb adunk rajta. De ha azt kérditek: mitevő
legyen az apa, hogy fia is betanulja az előrelátó
gazdálkodást? felelem: adjon neki jó nevelést.
Szoktassa korán arra, hogy ne a1 gazdaságban,
hanem nemes tulajdonokban keresse megnyugovását
's érdemét. Nem árt ha ollykor, bizonyos
mennyiségű pénzt adand szabad rendelkezése
alá. Hamar kiüti magát szeg a1 zsákból.
Ha a pénzt nem kíméli, a1 fiatal ember könnyen
hajtható, 's meg lehet győzni, hogy a" pénz nem
czélja ugyan, de nevezetes eszköze a' földi szerencsének;
és ha kímélettel 's takarékosan bánik
vele, ne félj: nem fecsérli el a' reá maradandó
örökséget. És itt ismét vigyázzatok, ne hogy a7
másik sokkal veszélyesebb örvénybe bukkanjon —
fösvény legyen. — F ö s v é n y s é g és v e s z t e g
e t é s közt van középút, 's ez a1 bölcs, előrenéző
takarékosság útja. Barátim, apák és fiak!
ezen középúton járjatok, 's földi szerencsétök,
isten után, bizonyos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése