Gabriel García Márquez

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu
vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan
kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de
meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak,
nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.
Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel
töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor
mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten
megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék,
hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem
a lelkemet is.
A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az
öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya
okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám,
hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a
feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek...
Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná,
hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi
öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy
embernek csak akkor van joga lenézni
egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. Annyi mindent
tanulhattam tőletek, de való-jában már nem megyek vele sokra, hiszen
amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám,
hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az
Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha
tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám
neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy
jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk,
szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem
felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet,
hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább,
tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a
napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra,
és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó
kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe,
mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson
időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek",
"köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól
erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és
szeretteidnek, mennyire fontosak neked.
Küldd el ezt annak, akinek akarod. Ha nem teszed meg ma, a holnap
ugyanolyan lesz, mint a tegnap. És ha nem teszed meg egyáltalán ...az
sem érdekes...De szeretteid, barátaid tudják majd, hogy ha csak egy
percre is de ma is gondoltál rájuk...

Ez az a pillanat...