Adj magyarságot a magyarnak...”
– A magyar népi gyógyászat gyökereiről és jövőjéről beszélgettünk Géczy Gáborral
Géczy Gábor tanár, fizikus, a Természetes Gyógymódok Szabadegyetemének szakmai igazgatója, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének megbízott előadója, a MAG közösség egyik alapítója. Több mint két évtizede kutatja az ember és a táj kapcsolatát, a különböző kultúrák környezetre gyakorolt hatását. Fő kutatási területe a Kárpát-medence szenthelyeinek feltárása és feltérképezése.
– Ön már szerepelt 2005-ben a Zöld újság húsvéti számában. Az interjúban akkor azt állította, hogy a magyarság feladata a gyógyítás, a kővé vált testvérek kiszabadítása. Mi változott azótaő
– Hála Istennek egyre többen ébredeznek, és ami még fontosabb: egyre többen vállalják fel életfeladatukként a Föld és az emberek gyógyítását. Pár éve még szélsőségesnek, „délibábosnak” számított, aki régmúltba vesző őstörténelmünkről, a magyar nyelv- és kultúra valós értékeiről beszélt, aki nem fogadta el, hogy jöttment nép vagyunk összelopkodott nyelvvel és hagyományokkal. Ma már a legújabb genetikai, nyelvi, régészeti kutatások csapásai alatt kénytelen a „hivatalos” tudomány is meghátrálni. Ez már a végjáték. Télen harapófogóval sem lehet a füvet a föld alól kihúzni, tavasszal kalapáccsal sem tudjuk visszaverni. A magyarság számára eljött a tavasz.
– Az ország többsége - úgy tőnik- nem tavaszként éli meg a mostani helyzetét, mindenhol csak panaszt hall az ember, egyre szegényebb, egyre betegebb egyre kiábrándultabb a tömeg. Mi erre a magyarázatő
– Jézus maga válaszol erre: elindul a tékozló fiú az atyai háztól. Kikéri vagyonát, és mindenét elherdálja. Privatizálják gyárait, „kárpótolják” földjeit, elveszti történelmét, nyelvét, hitét… Útja végén már a disznók vályújából enne, de még onnan is elzavarják. Ma itt tartunk. Valaha mi láttuk el egészséges élelmiszerrel a fél világot, ma Európa szemetében turkálunk a szupermarketekben, de már erre sincs pénze az embereknek… És ekkor fordul meg a világ! A tékozló fiúnak eszébe jut az atyai ház. Eszébe jut múltja, feladata, és elindul hazafelé!
– Mit tegyenek az ébredezőkő Merre induljon el az ember a disznók vályújátólő Mi a hazafelé vezető úton az első lépéső
– Én a célok újra megtalálását tartom a legfontosabbnak, mert aminek nincs célja, azt lebontja a természet. Legyen ez egy szervünk, egy ember, vagy akár egy nemzet. A Kárpát-medencét az Isten is a világ gyógyítására teremtette. Itt található a Föld legnagyobb gyógyvíz készlete, a helyi fauna szinte minden tagja gyógynövény. Gyógyító ásványaink iránt (alginit, zeolit stb.) világszerte érdeklődnek. A magyar gyógyítók már a középkorban is híresek voltak, pestist, veszettséget, leprát gyógyítottak (Kassai Kódex). Gyógyítóink (orvosok, gyógytornászok, természetgyógyászok) ma is a világ élvonalába tartoznak. Gyógyítani születtünk!
– Minden magyarő
– Miért neő Nincs elég beteg a Földönő Magyarországon épp most verik szét az egészségügyet, így az idő is kedvez a változáshoz. Világszerte egyre nagyobb tömegek ábrándulnak ki a drága és személytelen nyugati orvosi ellátásból, rohamosan nő a természetes gyógyító eljárások iránti igény. Sajnos a saját gyógyító hagyományunk helyett mindenféle kínai, indiai, japán gyógyító eljárásokkal próbálkozunk, és ez nem jó! Az idők során minden népnek saját gyógyító tudása alakult ki, amely az adott tájegység éghajlatához, növény- és állatvilágához, az ott élők lelki beállítottságához legközelebb állt.
– A keleti gyógyítások esetében teljes gyógyítási rendszerek maradtak fenn. Megmaradt-e annyi hagyományunk, amelyre egy saját gyógyászat alapozhatóő
– A magyar gyógyítás a magyar életmódon és életszemléleten alapul. Ez – Európán belül – a legteljesebb formában fennmaradt rendszer. Sehol ennyi népmese, népdal, szólásmondás nem segíti az egyén és közösség életét, mint nálunk. Azaz csak segítené, ha ismernénk és használnánk ezt az elképesztő tudást és tapasztalatot. Ha magyar életet élnénk, ha másokat majmolva nem áldoznánk fel önmagunkat a plazmatévék és egyéb üveggyöngyök oltárán. Sok konkrét gyógyító tudás is fennmaradt a Kárpát-medencében, a térség viszonylagos „fejletlensége” és a nyugati kultúrától való elzártsága következtében. Ezek egy része orvosi szemmel is rendkívül hatékony (kenés, ólomöntés, szenes vízvetés stb.).
– Hogy lehetne ezt a tudást újra a nemzet javára és egészségére fordítaniő
– Jön a fő a föld alól, egyre több újságban, kiadványban bukkannak fel a saját gyógyító hagyományunkat ismertető írások, már csak rendszerezni kell a tudást. A MAG és a TEGYE (Természetes Gyógymódok Kollégiuma és Szabadegyeteme) több éves szakmai együttmőködés után idén tavasszal akkreditált képzést indított „Magyar népi gyógyászat – Magyar népi mőveltség” címen. Az egyéves képzés során a hallgatókkal közösen győjtjük és rendszerezzük elődeink örökségét. A múlt héten készültek el az első félévi záró dolgozatok, melyek a ráolvasásoktól a népi táplálkozás tanulságain át széles tudást dolgoztak fel. Nagyon meg vagyok elégedve a csapattal, de a legbüszkébb arra voltam, mikor május elsején, három hónap tanulás után (!) a Magfalvai Majálison egész napos ingyenes gyógyítást vállalva kb. 150 embert kezeltek meg. Ez olyan jól sikerült, hogy a Kurultájra is meghívtak minket gyógyító napot tartani, úgyhogy mindenkit szeretettel várunk augusztus 9.-én a jurtánkba. Nyáron Csíkban és Gyimesben győjtünk, télen Kárpátaljára készülünk táborba.
– Mi adja a képzés szellemi alapjait, és honnan jött a népi gyógyító kurzus ötleteő
– Képzésünk a szerves mőveltségben gyökerezik, melynek újra felfedezését a magyar hagyományokat évtizedek óta győjtő és rendszerező kutatóknak (Pap Gábor, Molnár V. József, Szántai Lajos, Hintalan László …) köszönhetjük. Az ő hatásukra jött létre a MAG közösség, amely mára az egész Kárpát-medencét behálózó szellemi mőhellyé nőtt. A helyi MAGokban alakult ki a képzés során felhasznált életmóddal gyógyító program, melynek egyes részei (előadások, kutatások, tanfolyamok, kiadványok) évek óta a gyakorlatban is hatékonyan mőködnek. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek szívesen használják az újra megtalált tudást, nagyon sok visszajelzést kaptunk a „csodás” gyógyulásokról.
– Mit kapnak a hallgatók a képzés során, mit kezdhetnek majd tudásukkalő
– Célunk nem a megszokott „piacorientált” természetgyógyász képzés, hanem hogy a „hajdani nagymamák” mintájára családon belül, vagy kisebb közösségekben gyógyítani tudó, biztos tapasztalati tudással rendelkező, teljességben gondolkodó magyar embereket neveljünk. Elsődleges célunk a megelőzés, ezért hangsúlyt kap a hagyományos népi táplálkozás, a gyógyszermentes gyógyítás és az életmódon alapuló betegségmegelőzés (néptánc, kerti munka stb.). Képzésünk abban is eltér a megszokottól, hogy a „padban ülős” ismeretszerzést nagyon sok gyakorlat, egymáson végzett tapasztalatszerzés egészíti ki, hiszen csak így igazolható vissza tudásunk. A hallgatókat bevonjuk a győjtő munkába, a kutatásba és a gyógyításba is.
– Hogyhogy ilyen rövid a képzéső
– A magyar népi gyógyászat rendkívül egyszerő, mert nem konkrét gyógyító eljárások tömege, hanem egyfajta világszemlélet. Mondok egy példát: elkezdtük kutatni, hogy lehet, hogy régen egy asszony 10-12 gyermeknek adott életet, és nem lett visszeres a lába, nem ment tönkre a dereka, nem lógósodott meg a melle… Miért mennek ma tönkre egy gyermek szülése után a nőkő A titok abban áll, hogy régen szülés után hat hétig gyermekágyas volt az anya, nem emelhetett, nem kelhetett fel, az egyetlen mozgása a tisztálkodás volt. Hat hétig kivették a munkából egy olyan világban, ahol még minden munkás kézre szükség volt. A mai orvostudomány szerint is kb. ennyi idő kell ahhoz, hogy egy nő belső szervei a szülés után visszamozogjanak a helyükre. Ezt mennyi ideig kéne tanítanunkő
– Hm… Milyen tantárgyak szerepelnek a képzésükbenő
– A népi táplálkozástól az imával gyógyításig bő a választék. A csontkovácsolás, inazás, gyógynövénnyel, léppel-mézzel való hagyományos gyógyítás mellett a legmodernebb diagnosztikai eljárásokat is bevetjük, például a manuál terápiák hatását termovíziós berendezésekkel követjük nyomon. Az újra felfedezett, gyógyszermentes gyógymódoktól (fürdő- és barlangterápia), az életünk kritikus helyzeteinek megoldásában segítő népmeseelemzésekig mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló gyógyító eljárást. Az oktatás része a terepi munka is, gyógynövénytúrák, zarándoklatok szenthelyekre, győjtő utak. A nyári erdélyi táborban olyan helybéli gyógyítóktól tanulunk, akik máig megőrizték az évezredes gyógyító tudást.
– Kik az oktatók és mit tanítanakő
– Több mint húsz tanár vesz részt az oktatásban, ezért hosszú lenne a teljes csapat felsorolása. Molnár V. Jóska bátyánk a gyermekrajzokról és az imával gyógyításról mesél, Szántai Lajos a népmeséink üzenetét közvetíti. Hintalan László segít a néptánc és a népi játékaink testnevelő és közösségformáló szerepének újra felfedezésében, Vukics Ferenc a hagyományos életmód és a magyar harcmővészet kapcsolatát mutatja be. Én az ember és a táj kapcsolatrendszeréről, a szenthelyek mőködéséről és a jövőben betöltött szerepéről beszélek. Erős az „orvosi részlegünk” is, számos főorvos és egyetemi tanár vesz részt az oktatásban. Az ő szerepük fontos a kutatásokban is, valamint abban hogy a magyar népi gyógyászati módszereket elfogadtassuk a hivatalos egészségüggyel.
– Miért szerepel a népi gyógyászaton kívül a magyar népi mőveltség a képzés címébenő
– A magyar népi mőveltség, mint egységes világszemléleti rendszer, önmagában is teljesség, EGÉSZ-ség. Ha újra megéljük hagyományainkat, ünnepeinket, táncolunk, játszunk, ha megértjük népmővészetünk, népmeséink üzenetét egészek, egészségesek maradunk.
Az ember három világban él egyszerre (test, lélek, szellem), minden gyógyító hagyomány célja, hogy békévé oldja e világok harcát. Belesimulni a tájba, melyben élek, a sorsba melyet élek, és a népbe melyért élek, ez maga a béke: az egész-ség.
http://www.zoldujsag.hu/cikk.php?id=29&bb=500
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése