Shöck - Dusán – Zorán
GYÉMÁNT ÉS ARANY
Annyi minden van, mit úgy szeretnél
Néha bánt, ha tudod, távol a cél
Vagy tán épp a cél előtt
Tűnik úgy, most fogytán van erőd
S te mégis továbbmész
Lehet égbe nyúló csúcs, ami hív
Néha oly magasra vágyik a szív
Sűrű útvesztőkbe érsz
De a csúcsra gondolsz
És csapdáitól többé már nem félsz
Mert te is fényre vágysz, mint minden, ami él
De mikor célhoz érsz, és boldog lehetnél
Máris új tervre gondolsz, máris új útra indulsz
És az életben épp ez a szép
Oly sok ember merész álmokat sző
De a siker árát sokallja ő
És csak arra vár, hogy majd arra jár a Fortuna
De kár ebben bízni
Mert a gyémánt és arany fénye szép
De tiéd ez a fény akkor lehet csak
Ha érte a mélybe lemész, érte mész
Hát indulj, és hozd fel onnan
Fénye kárpótol majd minden nehéz percért
Nem csak gyémánt és arany lehet szép
Téged tán egész más után hajszol most a vágy
Indulj hát, hidd el, nem lesz nehéz az út
Mit végigjársz, ha gondolsz rá
Hogy jön, mit úgy vársz
Érdemes volt
Akkor meglátod, hogy érdemes volt
Tudom, rájössz, érdemes volt
Harcolnod így
*
A jószándék önmagában is dicséretes,
Pláne, ha van erő és elszántság a kivitelhez
És vele jót is érünk el, s nem pont a rosszat
Mert a pokolhoz vezető utat is kövezhetjük…
*
Ok-okozati kapcsolatok – kauzális
Céltételezés és eszközhasználat – teleologikus
Szándék és eredmény - következmény
*
Cél
Célkitűzés
Céltudatos – céltalan
Célállomás, végállomás
Célközönség
Célegyenes
Célozgatás
Célba találni
Rajt-cél győzelem
Célirányos
*
A cél halál, az élet küzdelem,
S az élet célja e küzdés maga!?
*
Lankadatlanok
Első szóra jönni és nem lankadni
Töretlen lelkesedéssel kitartani, véghezvinni
*
Amilyen nehezen adódik a jó alkalom,
Olyan könnyen csúszhat ki a kezedből
*
Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli.
*
Mint a vasat a rozsda,
úgy emészti az irigy embert saját lelke.
*
„Anda Pál hadába való.
Jelent felesége akaratján járó férfit,
minő volt, állítólag Anda Pál, miskolci polgár.”
*
Kend az az Alvinczi?
Mondani szokták,
mikor valaki használhatatlan tanácsot vagy eszközt ajánl;
miképp Alvinczi tábornokról fennmaradt,
hogy a francia háborúban rossz fegyvereket
osztatott volna ki a fölkelt nemességnek,
s egy nemes vitéz által, egész gúnyosan így szólíttatott meg:
Kend az az Alvinczi! stb.
*
„Alpári ember
Együgyű - azon történeti adatból,
mikor Alpáron meghagyá magát csalatni
Zalán, fehérlovon eladván országát.”
*
A magyar bölcselet jó hagyományai
A népmesék, balladák, közmondások
A reformáció korabeli Biblia fordítások
Prédikációk, Szentírás-magyarázatok
Hitvallás, katekizmus, ars poetica
Önéletírások – bizonyságtételek
Parainesis – erkölcsi tanítások
Fabulák, tanmesék, példázatok
Bölcseleti költészet, próza, dráma
Jeles íróink füveskönyvei
Nagy gondolkodók aforizmái (pl. Eötvös)
Emberbarát filozófusok jó magyarosításai
*
Magyarországon elkövetett erőszak
Például a magyar nyelv német szellemű „tana”
Például a magyar bölcselet germanizmusai –
Mintha a mi nyelvünk nem lenne alkalmas erre,
Ahogy Lukács György életművét németül is írta…
És mi Eőrsi magyar fordítását szívtuk magunkba…
*
Mit lehet hamar megutáltatni a diákkal?
Például a matekot, a filozófiát, a politikát–
A könyvolvasást és a gondolkodást, a közéletet?
Hogy hamar belássa:
ezek nehéz vagy mocskos dolgok,
hagyja ezeket szakemberekre, másokra stb.
*
Csak a szemedbe szidlak,
A hátad mögött dicsérlek
(hogy ne bízzad el magad)
Vagy jobb megfordítva?
Vagy mindkettő véglet,
S van valahol egy középút?
*
Ha elromlik az autó,
Megyünk/mehetünk a szervizbe,
Ha nem tudjuk mi megszerelni.
Ha elromlik a kapcsolatunk,
Akkor vagy úgy teszünk,
Mintha mi sem történt volna,
Vagy akkor sem keresünk segítséget,
Ha nem sikerül házilag megjavítani
(barkácsolni, buherálni, toldozni stb.)
*
Korunk gyermekei
Az apa nélkül felnőtt fiúk
Vagy mert nem látják nappal,
Vagy mert a válás után anyjukkal élnek
*
Féltékenységek
A férj a gyerekkel is megcsalható
*
A gyerek non stop nagyítóval figyeli szüleit,
s jaj nekik, ha nem következetesek,
ezt rögtön kiszúrja, s (vissza)él vele?
*
Ha az apánál nem ér el valamit a gyerek,
Akkor szalad az anyjához – és fordítva?
Akár ki is játssza őket egymás ellen,
S ő lesz a nevető – később síró – harmadik?
*
Az apa az aki szigorral számon kér, büntet,
Az anya az, aki eltussol, irgalmaz, vigasztal?
Végleg beszorulni ebbe a hálátlan szerepbe?
*
A parasztok békében élnek egymással
A békétlenséget a városból szítják közöttük
*
Batthyány Lajost fel akarták akasztani,
Hogy még kivégzésekor is megalázzák,
De mivel megsebesítette a nyakát,
Így kénytelenek voltak golyó által…
*
Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja,
aki lelkét visszaadta Istennek,
de emléked örökké élni fog sziveinkben,
emléked élni fog
az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig.
— Teleki László Batthyány Lajosról
*
A halálraítélt szabadon választhat:
Akasztás, golyó vagy villamosszék,
Vagy élve eltemetés, meglincselés stb.
A neki jó,méltó kivégzési mód…
*
Az egész földet elborítja sugárival a nap,
de csak az boldog, ki érzi melegét;
a polkör szerencsétlen lakosa
önnyomorúságát látja hideg fényében.
Így van az istenség ideájával is:
lenyom a hit, ha nem boldogít.
Eötvös József
*
A barátság legnagyobb próbája nem az,
ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak,
hanem, ha neki tárjuk fel az övéit.
Franz Kafka
*
A boldogság, a gazdagság és a siker
mind különböző célok melléktermékei
- közvetlenül maguk nem lehetnek célok.
Denis Waitley
*
A boldogság talán
az erdőben élő szarvashoz hasonlítható leginkább.
Néha előjön az erdő sűrűjéből, és meglátogat.
De a tolakodó közeledést nem szereti,
ha meg üldözőbe veszed, biztosan elmenekül előled.
Ph. Theroux
*
Életidő számítás/felfogás
Örökké akarok élni. Eddig sikerült.
Ma kezdődik életem hátralévő része.
*
Az emberi idő nem körben forog,
hanem egyenes vonalban fut előre.
Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog,
mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy.
Milan Kundera
*
Grafitti cinizmus
A hangya egész nyáron dolgozott.
A tücsök pedig egész nyáron hegedült.
Télen mindketten megdöglöttek.
*
Csermely Péter
Hiszek istenben
Miért titkolnám, rejtegetném,
De miért mutogatnám, hivalkodnék vele?
*
Életünk minősége
és az ételünket készítő háziasszony
ötletessége, leleménye, figyelmessége,
tisztasága, gondossága, kedvessége…
*
Nincsenek ketten a földön,
akik mindenben egyetértenének.
De én magammal mindig,
sőt még élettársammal is legtöbbször –
főleg a lényeges kérdésekre adott válaszokban
*
Addig jár s korsó a kútra, míg el nem törik
Addig röpköd vissza a légy, míg beleesik a mézbe
*
Szóláskeveredés
Akinek vaj van a fején, az ne menjen a Napra
Akinek valami van a füle mögött, az titkolózik
*
Kolduló szerzetes
Aki mindenkit szolgál, azt senki sem fizeti
*
Sok hűhó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik
*
Szájtáti alak
A sült galamb nem repül a szádba
Ha a száj csukva, nem repül bele a légy.
*
Összefogásban az erő
Sok lúd disznót győz
*
Lassú víz partot mos
Sok kicsi sokra megy
Ha valaki naponta száz fonalat fon,
egy év múlva gyapjú köpenye lesz.
*
Annak keresd inkább a tanácsát, aki megríkat,
és ne csak/főleg annak, aki megnevettet.
(Nagy nevetésnek sokszor sírás a vége…)
*
Kiskorában Blaskó Péter
úgy menekült a közszerepléstől,
mint ördög a szenteltvíztől
(nem szenvedett szereplési viszketegségtől)
Egy makrancos csikóból gyakran ragyogó ló lesz.
*
A szükség törvényt bont
A hideg megtanít szenet lopni
*
Élj azzal, aki imádkozik, és te is imádkozni fogsz,
élj azzal, aki énekel, és te is énekelni fogsz.
Élj azzal, aki a fészkébe piszkít és te is…
*
Dobd a tóba,
és egy hallal a szájában fog felbukkanni.
Árultass vele vizet a sivatagban,
és hoppon marad, éhkoppot nyel
*
A részeg ember ok nélkül nevet.
Sok józan még jó okkal sem nevet
*
Azt mondták a tevemadárnak (= strucc): "Vidd!"
Azt válaszolta: "Nem tudom, mert madár vagyok".
Azt mondták neki: "Repülj!"
Azt felelte: "Nem tudok, mert teve vagyok".
*
Az egyik ember két kezével tartja a plafont,
Hogy rá ne zuhanjon kis családjára,
A másik meg viccelődve csiklandozza,
Vagy jobb esetben kibicként nyeglén beszól…
*
Megtalálja a zsák a foltját
Nem esik messze az alma a fájától
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz
*
Értetlenül állók
Sok házaspárt-élettársat látni,
akiknek a magyar az anyanyelvük,
mégis csak egy vadidegen ember előtt,
már csak a válóperük során mondják el,
hogy tulajdonképpen mi bajuk is volt egymással.
Pedig még az anyja sem érti a szavát a gyereknek, ha néma
(a néma szavunk rokon a némettel,
ami a nem érthetőt, az idegent jelentette...)
*
Beszéd és hatalom
A tanár feleltet
Ki kérdez – kinek kell felelnie
Gyereknek, asszonynak „Hallgass’” a neve
Kié az utolsó szó?
Dictum factum
Akkor beszélj, ha kérdezlek
Kikérdezlek, faggatlak, vallatlak
Hangszórón rágalmaznak – tátogva védekezel
Idegen nyelven szól az ügyész és a bíró
Parancsszóra megváltozni
Varázsszóra nyílik a barlang
Kezdetben vala az Ige – logosz
*
Reductio ad absurdum
Ha lehet férfinak férfival, nőnek nővel,
Akkor miért ne lehetne apának lányával,
Vagy a pásztornak a nyájával?
*
Mérgelődjek? Mér ne gelődjek?
Én kopok, te kopsz, ő kopik
*
Ékszer - ékesség
Éktelen káromkodás
Ékesíti a kart a kard
Éket ver közéjük
*
Amit a lakatlan szigetre vinnék:
Pl. Móra Ferenc: A vadember és családja
*
A nem fogtok lógni:
Munkát a kommunistáknak
(és aki nem dolgozik, az ne is egyék)
A Magyar Október Párt egy szlogenje
GYÉMÁNT ÉS ARANY
Annyi minden van, mit úgy szeretnél
Néha bánt, ha tudod, távol a cél
Vagy tán épp a cél előtt
Tűnik úgy, most fogytán van erőd
S te mégis továbbmész
Lehet égbe nyúló csúcs, ami hív
Néha oly magasra vágyik a szív
Sűrű útvesztőkbe érsz
De a csúcsra gondolsz
És csapdáitól többé már nem félsz
Mert te is fényre vágysz, mint minden, ami él
De mikor célhoz érsz, és boldog lehetnél
Máris új tervre gondolsz, máris új útra indulsz
És az életben épp ez a szép
Oly sok ember merész álmokat sző
De a siker árát sokallja ő
És csak arra vár, hogy majd arra jár a Fortuna
De kár ebben bízni
Mert a gyémánt és arany fénye szép
De tiéd ez a fény akkor lehet csak
Ha érte a mélybe lemész, érte mész
Hát indulj, és hozd fel onnan
Fénye kárpótol majd minden nehéz percért
Nem csak gyémánt és arany lehet szép
Téged tán egész más után hajszol most a vágy
Indulj hát, hidd el, nem lesz nehéz az út
Mit végigjársz, ha gondolsz rá
Hogy jön, mit úgy vársz
Érdemes volt
Akkor meglátod, hogy érdemes volt
Tudom, rájössz, érdemes volt
Harcolnod így
*
A jószándék önmagában is dicséretes,
Pláne, ha van erő és elszántság a kivitelhez
És vele jót is érünk el, s nem pont a rosszat
Mert a pokolhoz vezető utat is kövezhetjük…
*
Ok-okozati kapcsolatok – kauzális
Céltételezés és eszközhasználat – teleologikus
Szándék és eredmény - következmény
*
Cél
Célkitűzés
Céltudatos – céltalan
Célállomás, végállomás
Célközönség
Célegyenes
Célozgatás
Célba találni
Rajt-cél győzelem
Célirányos
*
A cél halál, az élet küzdelem,
S az élet célja e küzdés maga!?
*
Lankadatlanok
Első szóra jönni és nem lankadni
Töretlen lelkesedéssel kitartani, véghezvinni
*
Amilyen nehezen adódik a jó alkalom,
Olyan könnyen csúszhat ki a kezedből
*
Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli.
*
Mint a vasat a rozsda,
úgy emészti az irigy embert saját lelke.
*
„Anda Pál hadába való.
Jelent felesége akaratján járó férfit,
minő volt, állítólag Anda Pál, miskolci polgár.”
*
Kend az az Alvinczi?
Mondani szokták,
mikor valaki használhatatlan tanácsot vagy eszközt ajánl;
miképp Alvinczi tábornokról fennmaradt,
hogy a francia háborúban rossz fegyvereket
osztatott volna ki a fölkelt nemességnek,
s egy nemes vitéz által, egész gúnyosan így szólíttatott meg:
Kend az az Alvinczi! stb.
*
„Alpári ember
Együgyű - azon történeti adatból,
mikor Alpáron meghagyá magát csalatni
Zalán, fehérlovon eladván országát.”
*
A magyar bölcselet jó hagyományai
A népmesék, balladák, közmondások
A reformáció korabeli Biblia fordítások
Prédikációk, Szentírás-magyarázatok
Hitvallás, katekizmus, ars poetica
Önéletírások – bizonyságtételek
Parainesis – erkölcsi tanítások
Fabulák, tanmesék, példázatok
Bölcseleti költészet, próza, dráma
Jeles íróink füveskönyvei
Nagy gondolkodók aforizmái (pl. Eötvös)
Emberbarát filozófusok jó magyarosításai
*
Magyarországon elkövetett erőszak
Például a magyar nyelv német szellemű „tana”
Például a magyar bölcselet germanizmusai –
Mintha a mi nyelvünk nem lenne alkalmas erre,
Ahogy Lukács György életművét németül is írta…
És mi Eőrsi magyar fordítását szívtuk magunkba…
*
Mit lehet hamar megutáltatni a diákkal?
Például a matekot, a filozófiát, a politikát–
A könyvolvasást és a gondolkodást, a közéletet?
Hogy hamar belássa:
ezek nehéz vagy mocskos dolgok,
hagyja ezeket szakemberekre, másokra stb.
*
Csak a szemedbe szidlak,
A hátad mögött dicsérlek
(hogy ne bízzad el magad)
Vagy jobb megfordítva?
Vagy mindkettő véglet,
S van valahol egy középút?
*
Ha elromlik az autó,
Megyünk/mehetünk a szervizbe,
Ha nem tudjuk mi megszerelni.
Ha elromlik a kapcsolatunk,
Akkor vagy úgy teszünk,
Mintha mi sem történt volna,
Vagy akkor sem keresünk segítséget,
Ha nem sikerül házilag megjavítani
(barkácsolni, buherálni, toldozni stb.)
*
Korunk gyermekei
Az apa nélkül felnőtt fiúk
Vagy mert nem látják nappal,
Vagy mert a válás után anyjukkal élnek
*
Féltékenységek
A férj a gyerekkel is megcsalható
*
A gyerek non stop nagyítóval figyeli szüleit,
s jaj nekik, ha nem következetesek,
ezt rögtön kiszúrja, s (vissza)él vele?
*
Ha az apánál nem ér el valamit a gyerek,
Akkor szalad az anyjához – és fordítva?
Akár ki is játssza őket egymás ellen,
S ő lesz a nevető – később síró – harmadik?
*
Az apa az aki szigorral számon kér, büntet,
Az anya az, aki eltussol, irgalmaz, vigasztal?
Végleg beszorulni ebbe a hálátlan szerepbe?
*
A parasztok békében élnek egymással
A békétlenséget a városból szítják közöttük
*
Batthyány Lajost fel akarták akasztani,
Hogy még kivégzésekor is megalázzák,
De mivel megsebesítette a nyakát,
Így kénytelenek voltak golyó által…
*
Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja,
aki lelkét visszaadta Istennek,
de emléked örökké élni fog sziveinkben,
emléked élni fog
az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig.
— Teleki László Batthyány Lajosról
*
A halálraítélt szabadon választhat:
Akasztás, golyó vagy villamosszék,
Vagy élve eltemetés, meglincselés stb.
A neki jó,méltó kivégzési mód…
*
Az egész földet elborítja sugárival a nap,
de csak az boldog, ki érzi melegét;
a polkör szerencsétlen lakosa
önnyomorúságát látja hideg fényében.
Így van az istenség ideájával is:
lenyom a hit, ha nem boldogít.
Eötvös József
*
A barátság legnagyobb próbája nem az,
ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak,
hanem, ha neki tárjuk fel az övéit.
Franz Kafka
*
A boldogság, a gazdagság és a siker
mind különböző célok melléktermékei
- közvetlenül maguk nem lehetnek célok.
Denis Waitley
*
A boldogság talán
az erdőben élő szarvashoz hasonlítható leginkább.
Néha előjön az erdő sűrűjéből, és meglátogat.
De a tolakodó közeledést nem szereti,
ha meg üldözőbe veszed, biztosan elmenekül előled.
Ph. Theroux
*
Életidő számítás/felfogás
Örökké akarok élni. Eddig sikerült.
Ma kezdődik életem hátralévő része.
*
Az emberi idő nem körben forog,
hanem egyenes vonalban fut előre.
Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog,
mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy.
Milan Kundera
*
Grafitti cinizmus
A hangya egész nyáron dolgozott.
A tücsök pedig egész nyáron hegedült.
Télen mindketten megdöglöttek.
*
Csermely Péter
Hiszek istenben
Miért titkolnám, rejtegetném,
De miért mutogatnám, hivalkodnék vele?
*
Életünk minősége
és az ételünket készítő háziasszony
ötletessége, leleménye, figyelmessége,
tisztasága, gondossága, kedvessége…
*
Nincsenek ketten a földön,
akik mindenben egyetértenének.
De én magammal mindig,
sőt még élettársammal is legtöbbször –
főleg a lényeges kérdésekre adott válaszokban
*
Addig jár s korsó a kútra, míg el nem törik
Addig röpköd vissza a légy, míg beleesik a mézbe
*
Szóláskeveredés
Akinek vaj van a fején, az ne menjen a Napra
Akinek valami van a füle mögött, az titkolózik
*
Kolduló szerzetes
Aki mindenkit szolgál, azt senki sem fizeti
*
Sok hűhó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik
*
Szájtáti alak
A sült galamb nem repül a szádba
Ha a száj csukva, nem repül bele a légy.
*
Összefogásban az erő
Sok lúd disznót győz
*
Lassú víz partot mos
Sok kicsi sokra megy
Ha valaki naponta száz fonalat fon,
egy év múlva gyapjú köpenye lesz.
*
Annak keresd inkább a tanácsát, aki megríkat,
és ne csak/főleg annak, aki megnevettet.
(Nagy nevetésnek sokszor sírás a vége…)
*
Kiskorában Blaskó Péter
úgy menekült a közszerepléstől,
mint ördög a szenteltvíztől
(nem szenvedett szereplési viszketegségtől)
Egy makrancos csikóból gyakran ragyogó ló lesz.
*
A szükség törvényt bont
A hideg megtanít szenet lopni
*
Élj azzal, aki imádkozik, és te is imádkozni fogsz,
élj azzal, aki énekel, és te is énekelni fogsz.
Élj azzal, aki a fészkébe piszkít és te is…
*
Dobd a tóba,
és egy hallal a szájában fog felbukkanni.
Árultass vele vizet a sivatagban,
és hoppon marad, éhkoppot nyel
*
A részeg ember ok nélkül nevet.
Sok józan még jó okkal sem nevet
*
Azt mondták a tevemadárnak (= strucc): "Vidd!"
Azt válaszolta: "Nem tudom, mert madár vagyok".
Azt mondták neki: "Repülj!"
Azt felelte: "Nem tudok, mert teve vagyok".
*
Az egyik ember két kezével tartja a plafont,
Hogy rá ne zuhanjon kis családjára,
A másik meg viccelődve csiklandozza,
Vagy jobb esetben kibicként nyeglén beszól…
*
Megtalálja a zsák a foltját
Nem esik messze az alma a fájától
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz
*
Értetlenül állók
Sok házaspárt-élettársat látni,
akiknek a magyar az anyanyelvük,
mégis csak egy vadidegen ember előtt,
már csak a válóperük során mondják el,
hogy tulajdonképpen mi bajuk is volt egymással.
Pedig még az anyja sem érti a szavát a gyereknek, ha néma
(a néma szavunk rokon a némettel,
ami a nem érthetőt, az idegent jelentette...)
*
Beszéd és hatalom
A tanár feleltet
Ki kérdez – kinek kell felelnie
Gyereknek, asszonynak „Hallgass’” a neve
Kié az utolsó szó?
Dictum factum
Akkor beszélj, ha kérdezlek
Kikérdezlek, faggatlak, vallatlak
Hangszórón rágalmaznak – tátogva védekezel
Idegen nyelven szól az ügyész és a bíró
Parancsszóra megváltozni
Varázsszóra nyílik a barlang
Kezdetben vala az Ige – logosz
*
Reductio ad absurdum
Ha lehet férfinak férfival, nőnek nővel,
Akkor miért ne lehetne apának lányával,
Vagy a pásztornak a nyájával?
*
Mérgelődjek? Mér ne gelődjek?
Én kopok, te kopsz, ő kopik
*
Ékszer - ékesség
Éktelen káromkodás
Ékesíti a kart a kard
Éket ver közéjük
*
Amit a lakatlan szigetre vinnék:
Pl. Móra Ferenc: A vadember és családja
*
A nem fogtok lógni:
Munkát a kommunistáknak
(és aki nem dolgozik, az ne is egyék)
A Magyar Október Párt egy szlogenje
