2009. február 28., szombat

MINDIG BAJ VAN VELEM?


Belga : Az a baj - dalszöveg


Ha szemezek vele, akkor az a baj. 
Ha nem szemezek vele, az a baj. 
Ha csak öt percig csinálom, az a baj. 
Ha egész éjszaka szemezek vele, az a baj.

De ha én odamegyek hozzá, az a baj. 
Ha nem megyek oda hozzá, az a baj.
Ha elkérem a számát, az a baj.
Ha nem kérem el a számát, az a baj.

Ha 20-as vagyok, az a baj.
Ha 30-as vagyok, az a baj.
Ha 70-es vagyok, az is baj.
Ha 80-as vagyok - az nem lehetek -, az is baj.

Ha foglak, leteperlek, az a baj.
Ha csak becézgetlek, az a baj.
Vicceset mondok, az nem baj,
sőt, általában az a legkisebb baj.

Hogyha belelátok a fejedbe, az a baj.
De ha nem látok bele a fejedbe, az a baj.
Ha felveszem a papucsot, az a baj.
Ha nem veszem fel, felfázok, az a baj.

Ha elkenem a szemfestéked, az a baj.
Ha vékonyak a falak, az a baj.
Ott egy pók a párnán, az a baj.
Mindjárt jön a Barátok közt, az a baj.

Az a baj, kell valami?
Kell valami? Iszol valamit, az a baj?
Nem, nem iszok semmit, az a baj.
Az a baj, hogy nem iszol, és az a baj, hogy nem iszok.

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed? 
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz? 

Ha túlfőzöm a tésztát, az a baj.
De ha kicsit nyers a közepe, az a baj.
Ha nincs benne elég citrom a teában, az a baj.
Ha túl sok a méz, akkor meg az a baj.

Ha elfogy a dohányom, az a baj.
Ha elfogy a papírom is, az is baj.
Ha nem fogy el, az is baj,
mer' odajössz lejmolni, az a baj.

Nincs kedvem akárkinek adni, az a baj.
Ha tahó módon kérsz, az is baj.
De ha nem adok, az is baj.
Adok, azt megszokod, az a baj.

Ha ide megyek szórakozni, az a baj.
Ha oda megyek, szórakoznak, az a baj.
Ha jó a zene, sokan vannak, az a baj.
Ha rossz a zene, sokan vannak, az a baj.

Nem is tudom, mit keresünk itt, az a baj.
A barátaid meg milyenek, az a baj.
Azér' nem megyek oda, mer' az a baj.
Az arca a baj, az arc a baj.

Hogy én sodorjam meg, az a baj.
Mer' nem tudsz sodorni, az a baj.
Akkor meg minek kérsz? Ez a baj.
Tüzet is én adjak? Az a baj.

Azt hiszed, hogy füves, az a baj.
Mer' nem láttál még ilyet, az a baj.
Ezt mindig el kell mondanom, ez a baj.
Szerinted még nem unom? Ez is baj.

Ha hungarofób vagy, az a baj.
Ha szabadkőműves vagy, az a baj.
Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.
Ha semmilyen nem vagy, az a baj.

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed? 
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz? 

Ha belépünk az Unióba, az a baj.
Ha nem megyünk a tuti jóba, az a baj.
Ha otthon nevelek disznót, az a baj.
Ha nem nyitok cukrászdát Bécsben, az a baj.

Ha aneszteziológust hívok a csirkéhez, 
és aztán szívlapáttal csapom agyon, az a baj.
Libát töm a mama, az a baj.
De miért? - teszi föl a kérdést, az a baj.

Ha frissen iszom a tejet, az a baj.
Ha felforralom, fertőtlenítem, az a baj.
Kiveszem a spájzból, az a baj.
Ha a kiskanalat nem oda rakom vissza, az a baj.

Azt mondod, sokat szívok, az a baj.
Az a baj, hogy semmi közöd hozzá, az a baj.
Meg idejössz, azt' dumálsz nekem, az a baj.
És nem hagyod abba, az a baj.

És nem figyelsz, hogy nem érdekel, az a baj.
Az, amit mondasz: az a baj.
Meg illetlen is vagy, az a baj.
Mással beszélek - nem zavar?

Hogy nem vársz, amíg befejezem, az is baj.
Vagy akkor kérj elnézést, abból nem lehet baj,
de hogy bunkó vagy, az nem csak neked baj,
de hogy nem tudsz róla, az a legnagyobb baj.

Én tudom magamról, ez kisebb baj.
De legalább törekszem egy kicsit, az nem baj.
Na, mindegy, ez az én problémám, ez a baj.
Csak engem izgat, az a baj.

Pedig izgathatna még valakit, az nem lenne baj.
Jól felizgathatna valakit, abból nem lenne baj.
Az jót tenne nekem is. Az csak nem baj,
hogy vágyom rá egy kicsit... Szerinted, baj?

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed? 
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?

Kapod?

2009. február 27., péntek

VICC VAGY NEM VICC


Halállista


A medve halállistát készít. Odajön a róka:
- Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?
- Igen.
- Nem lehetne előbb elbúcsúzni a családomtól?
- De.
Hazamegy a róka, nagy sírás-rívás közepette elbúcsúzik a családtól, majd visszamegy. A medve széttépi és megeszi.
Jön a farkas:
- Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?
- Igen.
- Nem lehetne előbb elbúcsúzni a családomtól?
- De.
Hazamegy a farkas, nagy sírás-rívás közepette elbúcsúzik a családtól, majd visszamegy. A medve széttépi és megeszi.
Jön a nyuszika:
- Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?
- Igen.
- Nem lehetne kihúzni?
- De.

SÍRJON A BANKIGAZGATÓ


Kabos Gyula :

A pénzemet én máma mind elmulatom 

Mulassunk délelőtt és délután,
Éjfél előtt, éjfél után.
Ma már csak okos ember él bután,
Hát juszt is víg a nótám.

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom,
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
Mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 

Már régen macerál a bankvezér, 
Hogy éljek jól a pénzemért - 
Ezennel megnyugtatom végleg õt: 
Most forgatom a pengõt! 

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom,
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
Mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 

Kötök a hajamba kis máslikat, 
mert mostan én, s nem más vigad, 
magamnak megveszem a Lánchidat 
antique zsebóraláncnak! 

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom, 
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom!

SEMMIRŐL NE MONDJ LE VÉGLEG





MINDEN LEMONDÁS EGY KIS HALÁL


 

Babits Mihály
 Szimbólumok  



(Stanzák) 
1. Ne mondj le semmiről. 

Ne mondj le semmiről. Minden lemondás
egy kis halál. Ne mondj le semmiről.
Minden halál gyilkosság (lélekontás):
Meghalni bűn, ne mondj le semmiről,
Isten művét rongálja bármi rontás,
meghalni bűn, ne mondj le semmiről:
minden vágyad az Isten szava benned
mutatva, hogy merre rendelte menned.

*

Mi mindenről lehet lemondani?

Szabad ötletek jegyzéke
hogy tudj és szeress önfeledten játszani 
hogy eligazodj történelemben, politikában 
hogy becsavarogd hazád és a nagyvilágot 
hogy ismerd magad, átláss játszmáidon 
hogy fát ültess, egy kutyus gazdija légy 
hogy felismerd a honos flórát-faunát 
hogy magadon is neves, ne szégyellj sírni 
hogy rendszeresen sétálj, szemlélődj 
hogy finomat főzzél és jót egyél 
hogy saját házad és szobád legyen 
hogy magadnak otthont teremtsél 
hogy megtanulj egy hangszeren játszani 
hogy átéld a szerelmet bolondulásig 
hogy erotikus kisugárzásod maradjon 
hogy holtodig éld és élvezd nemi életed  
hogy választottad élettársad legyen 
hogy elköteleződj és családot alapíts  
hogy legalább egy-két-három gyereked legyen 
hogy élethivatásra találj s azt gyakorold 
hogy legyenek kedvteléseid, passzióid  
hogy stabil és komoly jóbaráti köröd legyen 
hogy megérthesd a szellemi remekműveket 
hogy felismerd és keresd istenélményed 
hogy otthonosan mozogj a szellemvilágban 
hogy a leggazdagabbá tedd lelki életed  
hogy naplóban örökítsd meg életedet 
hogy meglásd a szépségeket s gyönyörködj 
hogy felismerd az igazságokat és élvezd 
hogy legyenek kedves dalaid, ami énekelsz 
hogy társasági ember légy, s tudjál mulatni 
hogy tudjál és szeress is valamit táncolni 
hogy legyen mindig tényleg szabad időd 
hogy ismerd érdekeid, s érvényesítsd őket 
hogy változtass a szokásokon, intézményeken 
hogy önállóan és bátran merj véleményt formálni 
hogy ne félj kezdeményezni, kockáztatni 
hogy a kezeddel alkosd meg használati tárgaidat 
hogy méltóképpen rendezd meg ünnepeidet 
hogy a hagyományt is ápold, s a korral is haladj 
hogy tudj kerékpározni, úszni és nomadizálni 
hogy legyen egy klubod, ahol közélet is folyik 
hogy egy legyen egy nagyon jó barátod 
hogy széles legyen a szereprepertoárod 
hogy sok és sokféle kapcsolatot teremts és ápolj 
hogy verbálisan és máshogy jól ki tud fejezni magad 
hogy megszépítsd környezeted, megjavítsd világod 
hogy keresd az igazságot, s ki is merj állni vele 
hogy jót s jól csinálj életedben és műveidben 

Magyarok, keresztények és zsidók




 
Arany János
AZ ÖRÖK ZSIDÓ  



Pihenni már. - Nem, nem lehet:
Vész és vihar hajt engemet,
Alattam a föld nem szilárd,
Fejem fölött kétélü bárd...
  Tovább! tovább! 

Az út, hová talpam nyomul,
Sűlyed, ropog, átvékonyul;
Ónsúllyal a kolosszi lég
Elzúzna, ha megállanék...
  Tovább! tovább! 

Rettent a perc, a létező,
S teher minden következő;
Új léptem új kigyón tapod:
Gyülölöm a mát s holnapot...
  Tovább! tovább! 

Éhes vagyok: ennem iszony;
Láng az ital, midőn iszom;
Álmam szilaj fölrettenés,
Kárpit megől szivembe kés...
  Tovább! tovább! 

S melyet hazud a sivatag,
Mint délibáb: tó és patak;
Gyümölcs unszol, friss balzsamu:
Kivűl arany, belűl hamu...
  Tovább! tovább! 

Rohannom kell - s a földi boly
Mellettem gyorsan visszafoly:
Ködfátyol-kép az emberek:
Én egy arcot sem ismerek...
  Tovább! tovább! 

Oh, mily tömeg? s én egyedűl,
Útam habár közé vegyül:
Érzem, mint csónak a habot,
Hogy átmenet mind rám csapott.
  Tovább! tovább! 

Az üstökös meg' visszatér,
Kiröppent nyíl oda is ér,
Az eldobott kő megpihen:
Én céltalan, én szüntelen
  Tovább! tovább! 

Pusztán folyam mért nem vagyok,
Hogy inna fel aszú homok!
Mért nem futó, veszett vihar,
Mely ormokon egyszer kihal...
  Tovább! tovább! 

Irígylem az ágról szakadt
Levélkét: hisz majd fennakad;
Irígylem az ördögszekért:
Árokba hull: céljához ért...
  Tovább! tovább! 

Szegény zsidó... Szegény szivem:
Elébb-utóbb majd megpihen.
Az irgalom nagy és örök,
Megszán s átkom nem mennydörög:
  Tovább! tovább! 

(1860)

 



Reviczky Gyula:

ZSIDÓK, KERESZTELKEDJETEK KI!



Ahasvér, az örök bolyongó
Sóhajt minden gettó előtt:
Hát meddig lesz még rajtam átok!
Mikor lelek már pihenőt. -
És titkos szózat zúg a légben:
Mindaddig nem fogsz megpihenni,
Míg egy gettónak lesz lakója... -
Zsidók, keresztelkedjetek ki!

Más istenünk van, más világunk!
Mi meg nem értjük Jehovát.
A régi istenek kivesztek;
Mit kísértsen csak ő tovább!
Villámszóró Zeusz sem él már;
Alláht is látom útra kelni
Európábul Ázsiába...
Zsidók, keresztelkedjetek ki!

A haragos Jehova meghalt;
Most szerető, jó Isten él.
Lehet-e Isten bosszuálló?
Kívánhat-é szemet-szemér'?
Tilthatja-é a nem zsidóval
Jót tenni, vele lakni, enni?...
Mondhatja-é: Gyűlöljed, öld meg!...
Zsidók, keresztelkedjetek ki!

Ezernyolcszáz és nyolcvan éve
Hogy Ahasvér, szegény bolond,
Elátkozottan, kitaszítva
Ezen a földtekén bolyong.
Szánjátok őt meg; mert ha többé
Jehovát egy zsidó se zengi:
Ahasvér akkor fog pihenni...
Zsidók, keresztelkedjetek ki!


1886.
http://mek.oszk.hu/05800/05859/05859.htm#372

mINTHA MA TÖRTÉNT VOLNA


Karinthy Frigyes



REND

Minden kommentár nélkül.

Barátom, akinek szerény vityillója van a főváros közelében, maga is nincstelen ember, talán azért van érzéke a nyomorultak és földönfutók sorsához. Estefelé lerongyolódott vándor állított be a konyhába. Alamizsnát akartak adni neki, ő nem fogadta el: munkát kért, akármilyent, hogy megszolgálja a vacsorát. Hát milyen munkát adjak magának, szerencsétlen, mondta neki a barátom, magamnak sincsen mostanság. A vándor a kert felé vetett egy pillantást, elmondta, hogy okleveles kertész, ő rendbe hozná az udvart és a veteményest. Ott tartották, két hétig dolgozott, rendbe hozta a ház táját, felaprította a fát, kicsinosította a kertet, főzeléket ültetett, csirkét nevelt. Nem kért érte mást, csak amit adhattak neki: ellátást és egy vackot a padláson. Két hét múlva, hogy a dolgát elvégezte, megköszönte a szívességet, és odébbállt, szerencsét próbálni. A harmadik héten behívták barátomat a községházára a "kertészük" ügyében. Már azt gondolta, állást akarnak adni neki. Nem erről volt szó. Kiderült, hogy barátom kihágást követett el, mert nem jelentette be a nála lakó kertészt, ötven pengő pénzbírságra ítélték.

Még nem fizette ki. Azt mondja, le fogja ülni. Megérdemli.

Az Est, 1933. július 21.

http://mek.oszk.hu/05800/05815/05815.htm#129

A dalokban van az erő.


A dalokban van az erő. 


Néha egyszerűen csak ott fekszenek az emberek, s azt mondják: "Nem jön a dal. Nem jön a dal. Nem jön a dal." Meg vannak bolydulva. Olyankor megkeresnek, eljönnek értem, én meg beszélek velük. Én akkor azt mondom, nem kell egyebet tenned, csak sírjál. Gondolj valami nagyon rosszra, ami megesett veled, s ordíts a fájdalomtól. Akkor eljön hozzád a dal. Mindenkinek van saját éneke. A kiáltásotok a dal. Ha az Édesanyád után sírsz, van valami a jajveszékelésedben, ami előcsalja a dalt. Ki fog jönni belőled. És ha előjön, erőt ad néked. 

Ethel Wilson, Cowichan

 

A dalainkon keresztül tartjuk a kapcsolatot a Szellemvilággal. Minden dal jelent valamit, és minden dal fontos. 

A dalok segítenek rajtad, meggyógyítanak... 

Segítségükkel másokon is tudsz segíteni. A dalokban van az erőd, s orvosságod.

A dal segítőtársad, ha munkáddal másokon segítesz. A dalok hozzátartoznak a gyógyításhoz, a segítségnyújtáshoz, mikor valakin segíteni tudtál, aki beteg volt, vagy a halálán volt.

A Nagyapám kapott egy dalt, amely segítségére volt lánya halála fölött érzett fájdalma enyhítésében. Három napra lement a folyóra, s egyszerre csak megpillantotta ezt a csónakot a fa tetején. Ebben a csónakban ül a leánya, s néhány férfi, akik fölmennek a magasba, föl a leány fölé, a fák fölé, a felhők fölé. A csónak átvitte őket a másvilágra. Szomorú dal ez, igaz. Ezt a dalt anyámtól kaptam. Mindig sírnom kell, mikor ezt énekelem, s olyan, mintha anyámat hallanám.

Ahhoz, hogy az Erőd, a Segítőd s a Dalod eljöjjön hozzád, elébe kell menned, hogy fogadhasd. El kell menned, s dolgoznod kell a hegyekben, a folyókban, hogy tiéd legyen ez az Erő.

Mary Leitka, Hoh

 

forrás:

Indián asszonyok bölcsessége

http://mek.oszk.hu/01600/01666/index.phtml